[
MNO, 2001] Az építészek közül a legismertebbek neve éppen úgy él a köztudatban, mint a művészeké, a festőké és a szobrászoké. Az építőmérnökökről – az utak, a hidak, a csatornarendszerek tervezőiről és megalkotóiról – ennek ellenére kevesebbet tudnak az emberek.
Karoliny Márton építőmérnök ezt csupán tényként közli, mindenfajta sértődöttség nélkül. A szakma azonban jól ismeri őt, pontosabban a Karoliny Márton nevet, amely 1929-től 1971-ig az édesapját jelentette, azon esztendőtől fogva pedig az övét, ha az útépítés került szóba. Az idősebb Karoliny akkor vonult nyugdíjba, amikor fia végzett az egyetemen, s átvette tőle a stafétabotot. Az apa – szokatlan műfajkeveredéssel – az útépítést könnyed irodalommal fűszerezve megírta anekdotakönyvét erről a látszólag száraz témáról Humor a makadámon címmel.
Humor a makadámon
A fiú pedig készül a második kötetre; a változatosság, egyszersmind a jogfolytonosság kedvéért Humor az aszfalton címmel. Mellesleg mindketten utakat és hidakat is építettek Magyarországon... – A hídépítő mérnökök persze mégis nevesebbek társaiknál – mondja Karoliny Márton, aki szakmáját nemcsak műveli, de jeles képviselőit is számon tartja. – Összeszokták például keverni a Lánchíd tervezőjét és építőjét – jegyzi meg. Széchenyi István eredetileg Tredgoldot, a világhíres angol építőmérnököt kérte föl tervezésére, aki azonban hajlott korára tekintettel maga helyett William Tierney Clarkot ajánlotta. Ő el is vállalta a munkát, majd tervei alapján Adam Clark megépítette csodás Lánchidunkat. Egyébként Tredgold a Westminster Abbeyben nyugszik, teste fölé, a kőlapra ezt vésték: The Ingenieur – A Mérnök. A magyar Sávoly Pál, az Erzsébet híd tervezője is ismert, a „hidasok” csakugyan kitűnnek építőmérnök társaik közül. Némi kalandozást teszünk a filmek világában is az előbbi megállapítást igazolandó: a Híd a Kwai folyón című filmben látható, hogy a hídépítő mérnök miként hoz létre a semmiből valamit: hidat a dzsungelben. Karoliny Márton szintén hidászként kezdte pályáját, sőt az édesapja is épített hidat Erdélyben, még a háború előtt, persze nem nagy, folyó fölött átívelőt, arra kevés lehetőség adódik az életben. A szolnoki Kolozsvári híd elkészítése is nevéhez fűződik, amelyet kedves barátja, Haviár Győző tervezett. Amúgy az idősebb Márton első feladatát a dél-borsodi Tisza-szabályozásnál kapta ínségmunkaképpen. A gazdasági válság súlyát nyögte a világ, a szegény kubikusoknak, de a mérnököknek is kenyeret adott az állami megbízás. Trianon után Bethlen István az olaszok felé nyitotta az országot, akkor épült a 8-as út, a mai Székesfehérvár–Veszprém–Rábafüzes vonalán, ennek munkálataiban is részt vett idősb Karoliny Márton. A harmincas évek második felében minisztériumi megbízottként tevékenykedett, a háború alatt a visszacsatolt területeken kapott hídépítésekre vezetői státust, s a háborút követően a régi Tisza-híd újjáépítését is ő vezette. Végül Kaposvárra került a család, s az apa az Útfenntartó Vállalattól vonult nyugdíjba. Palotás László, az újjáépítés kormánybiztosa legendás alakja volt a vérző, lerombolt Budapestnek – idézi meg az ifjabb Karoliny a magyar építőmérnökök egyik legnevesebbikét. A Kossuth híd különleges, erőltetett menetben készült. Nappal gyűjtötték a vasat a törmelékek közül, éjszaka tervezték a hídelemeket, a következő napon építettek. Mistéth Endre is feltétlenül példaképe a mai építőknek – hangsúlyozza Karoliny Márton. Az idős mérnök-matematikus két éve kapott Széchenyi-díjat, méltatlanul mellőzték hosszú éveken át. Kisgazda miniszter volt egy ideig, ezért be is börtönözték a kommunista időkben. Természetesen személyes emlékek is kapcsolódnak az útépítéshez. Az ifjabbik Márton első kívánságjátéka egy gőzhenger volt, s ez faktum, nemcsak utólagos legendateremtés – állítja határozottan. Az édesapja gyakran magával vitte a fiát, s az útépítő eszközök igen megragadták őt. Zörgött, sziszegett, csattogott, füstölt minden, de látott még kubikusokat is, akik ökörszarvú talicskáikkal egyensúlyoztak a gépek között. A tagadhatatlan szülői hatás és példa a Budapesti Műszaki Egyetemre irányította, s előbb az építőmérnöki karon a hídmérnöki szakot, majd az útépítőit végezte el, végül a közgazdászi végzettséget is megszerezte. Illő komolysággal és kellő humorral beszél első munkáiról, s a mostani népszerű slágert idézi a 67-es útról, ahol „várok rád dideregve”. Ezt az utat Szigetvár– Kaposvár–Balatonlelle között építette az édesapja is, és ő szintén dolgozott rajta. Boldogasszonyfánál egy híd építésének munkálatát irányította. És a 66-oson is Oroszlónál. Ami a humort illeti, bőségesen terem az építőmérnökök és -munkások között, ebből született édesapja könyve, a Humor a makadámon. Neki, a következő építőgeneráció tagjának pedig szintén tekintélyes gyűjteménye van az újabb anekdotákból, sziporkákból, megírásra készen. Karoliny Márton a rendszerváltozást a Pécsi Közúti Építő Vállalat főmérnökeként élte meg, amelyet a privatizáció követett. Jelenleg az Innovációs és Minőségvizsgáló Kft. ügyvezető igazgatója. A külföldi tulajdonú cég gyártásközi és átadási vizsgálatokat végez, technológiai tervezéseket folytat, szakmai tanácsadásokat vállal. Mindazonáltal a legizgalmasabb feladat az úthálózati egységekkel foglalkozni, amely szakkifejezés a laikusnak nem igazán fölfogható. Megmagyarázza: igazi építőmérnöki kihívás egy megye úthálózatát gondozni, felügyelni. Számon tartani, mik a teendők, s mivel soha nincs elegendő pénz – a gazdag országokban sem – a tökéletes rendben tartásukra, olcsóbb, de intelligens megoldást találni. Karoliny Márton ezt végezte tizenkét éven át, s bár jelenlegi munkája során tudományos jellegű előadásokra kérik föl, szívesen foglalkozna gyakorlatban ismét az úgynevezett mellékúthálózattal. Ez az állami közúthálózat tekintélyes, mintegy tizenhétezer kilométernyi része, s erről manapság nem esik annyi szó, mint az autópályákról, a gyorsforgalmi utakról. A teljes magyar közúthálózat 180 ezer kilométer, amelyből 150 ezer önkormányzati kezelésű. A teljes forgalom nyolcvan százaléka a 30 ezer kilométernyi állami utakon zajlik, mindez kiépített, szilárd burkolatú, európai összehasonlításban is megfelelő színvonalú. Az önkormányzati utaknak azonban csupán a fele kiépített, s ebben elmaradtunk a fejlett országoktól. 1980-ban relatíve jónak minősítették a magyar úthálózatot a szakemberek, azóta azonban a gazdasági válságban vergődő ország alig tudott áldozni útépítésre. A rendszerváltozás előtti és utáni tíz esztendő alatt igen leromlott útjaink állapota, s jóllehet 1971 óta Karoliny Márton maga tizennégy gyorsforgalmi úthálózat kiépítési koncepcióját élte meg, a szép tervekből pénz híján vajmi kevés valósult meg. Anélkül, hogy politizálna, a mostani tervet végre kivitelezhetőnek ítéli a szakember, s úgy látja, a kormány végre is hajtja azt. Annál inkább is, mivel az állami közúthálózatra, útépítésre 60-70 százalékkal többet költött tavaly és idén a költségvetés, mint a korábbi kormányzati ciklusokban tette. Sajnos a mintegy 17 ezer kilométernyi, kisebb forgalmú közúton sok a hiba, nem korszerű a burkolatuk, méltatlanul rossz állapotúak, noha ezen utak mentén két és fél millió polgár él, s utazik rajtuk. Jobb technológiai megalapozással lehetne ezen segíteni – véli az útépítő mérnök. A napokban tartott előadást egy USA-beli aszfalttervezési eljárás hazai adaptációjáról az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. kutatói szimpóziumán. Reméli, hamarosan egyre több helyütt alkalmazzák a gyakorlatban is a korszerű eljárásokat, s nemcsak előadások témái lesznek az új technológiákról szóló eszmecserék. A napokban alakította meg néhány szervezet a Magyar Aszfaltfejlesztési Együttműködést, amelyhez az építők mellé csatlakoztak a szakterület felsőoktatási intézményei is. Tudósok, egyetemi oktatók, gyakorlati szakemberek, építők, tervezők, kivitelezők osztják meg egymással nézeteiket, cserélik ki véleményüket a civil alakulatban. Profiként.
Lassan elérkezik az év vége és vele együtt az OpenGL cikksorozat is a végéhez ér. Egy hosszú utat tettünk meg az első háromszögtől egészen a síkra vetített árnyékok megjelenítéséig. A tutoriál háttéranyagát sokszor támogatta Szirmay-Kalos László (2003): Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés című könyve. Ez egy kiváló könyv az érdeklődők számára. A hozzá tartozó egyetemi előadások itt tekinthetőek meg: link
Több mint fél éve írtam meg az első bejegyzésemet az nVidia Cg API-val kapcsolatosan. Emlékeztetőül: Cg Shaderezés alapok 
[iPon] A Khronos Group szoftvermérnökei 18 hónappal az OpenCL 1.1-es változatának hivatalos bejelentése után végre elkészültek az OpenCL 1.2-es verziójával. A nyílt, mindenféle díjaktól mentes szabvány tökéletesen működik a különböző platformok között, így széleskörű támogatást nyújt ahhoz, hogy a mai modern processzorokat – CPU-kat, GPU-kat – hatékonyan vethessék be a fejlesztők párhuzamos számítási feladatokra.
Az OpenGL elsajátítása közben számos buffer használatával meg kell ismerkednünk a megfelelő grafikai hatás eléréshez. Ezek közül a legismertebb - és a legtöbbet használt is - a z-buffer, aminek a működését és fontosságát nem kell magyarázni senkinek sem. Mégis akad egy olyan tárrész az OpenGL-ben, amit az elején a legtöbb lelkes tanuló nem tud hova tenni, pedig óriási szerepe van a különféle grafikai hatások elérésben. Ez a tár pedig nem más, mint a stencil-buffer. Mivel számomra is sokáig megfoghatatlan volt, álljon most itt egy kis elméleti ismertető róla. Később persze gyakorlati példákon keresztül is megnézzük a működését.
A MapsGL egy WebGL-re épülő megjelenési mód a Google Maps-ban. Előnyei, hogy vektorosan, sokkal finomabb átmenetekkel jeleníti meg a térképeket, 3D-s rajzolt épületek is megjelennek a sima térkép-nézetben, a műhold-nézet 45 fokos nézetei is animálva működnek, és külön plugin nélkül lehet Street View-ra váltani (már ahol működik...)
Az Enum-okkal való munka nagyon kényelmes a .NET rendszerben, de olykor a nem rutinos hobbifejlesztő tanácstalanul áll miként lehet int-ből enum és enum-ból string, persze oda-vissza. Ez a rövid kis bejegyzés ezekhez ad segítséget. Lássunk is hozzá. 
Nemrégen számoltam be egy új saját gépvásárlásról ahol elég lazán volt megadva a pénzügyi keret és így szépen el is szálltam a költségeket tekintve. Most viszont 100 eFt + ÁFA összegért kellet összeállítanom egy olyan konfigurációt amely elegendő teljesítménnyel rendelkezik még a játékok terén is, és bármely nagy felbontású film lejátszásával is megbirkózik. A másik fő szempont pedig az volt, hogy kisméretű és esztétikus megjelenésű legyen.
Új gép vásárlása esetén célszerű meggyőződni arról, hogy gépünk az SSD és HDD meghajtókat AHCI (Advanced Host Controller Interface) módban kezeli. Mind a mai napig a legtöbb alaplapon a lassabb és régebbi IDE mód az alapértelmezett, még a legújabb rendszerek estén is!
Elég régen írtam már a DirectX C#-ban való alkalmazásáról. Ennek egyetlen egy oka volt, mégpedig a lustaság. Persze az is igaz, hogy nem túl sokan érdeklődnek ezen téma iránt. Minden estre én szeretném mindenképpen folytatni a SlimDX tutorialt és később a DirectX11 képességeit is áttekinteni. Most pedig folytassuk ott, ahol valahol régen abbahagytuk, rágjuk át magunkat újra a fényeken...
[prog.hu] Az id Software, a népszerű Doom és Quake sorozat fejlesztője még idén közzéteszi a Doom 3 játék forráskódját. Ezt maga John Carmack, a cég alapítója és vezető fejlesztője jelentette be a QuakeCon 2011 konferencián.
[prog.hu] A Microsoft kutatórészlege a hét elején jelentett be egy új a .NET beágyazott eszközökbe szánt kiadásán, a Micro Framework-ön alapuló platformot, amelyet kifejezetten otthoni kütyük építésére hoztak létre. A .NET Gadgeteer nyílt forrású szoftver és ahhoz kapcsolódó hardvermodulok olyan kombinációját alkotja, amelyek segítségével bárki akár otthon, házi körülmények között is nekiállhat igen összetett, mégis egyszerűen programozható beágyazott eszközök fejlesztésének.
Elég régóta küzdök azzal a problémával, hogy miként tudnám automatikusan rendszerezni az ebook gyűjteményemet. Természetesen itt most több ezer pdf, chm, djvu és doc/docx fájlra kell gondolni. Eddigi lusta megoldásom az volt, hogy próbáltam fő témakörök szerint „bemappázni” őket, de mindig is éreztem, hogy ez nem túl jó megoldás, mivel így lehetetlen rákeresni egy adott könyvre. Erre megoldást nyújthatott volna a Google Desktop Search alkalmazása, de sajnos ez sem volt elég hatékony számomra. Így hát nem maradt más, mint hogy magunk oldjuk meg ezt a problémát.
Nem is olyan rég már egy bejegyzést szenteltem a PCoIP technológiának. Most újra foglalkozunk vele kicsit, hiszen ha minden igaz 2-3 hónap múlva beszámolhatok egy ilyen alapokon nyugvó CAD/GIS labor felépítéséről. Nagyon várom már! De addig is kicsit még ismerkedjünk ezzel a betűszóval mert hihetetlen lehetőségek rejlenek benne. A PCoIP kifejezés a Teradici által kifejlesztett protokollt takarja, ez annyit jelent, hogy az adatok feldolgozása a központban nagy teljesítményű szervereken történik, míg a kliensek felé csak a képernyőkép kerül továbbításra.
Egy nagyon érdekes és tanulságos történetet olvastam tegnap este a devPortal-on Novák István blogjában. Ez a történet természetesen kitalált, de sokunkra ráillik János szerepe, legyünk bár hivatásos vagy hobbi fejlesztők...
Szerdán ünnepelte születésének 15. évfordulóját minden idők egyik legismertebb FPS játéka, a Quake. A saját korában forradalminak számító, az addig nagyjából síkban történő mozgásba a valódi harmadik dimenziót bevivő játék annyira sikeres volt, hogy még egy technológiai Emmy-díjat is nyert.
Nemrégen találtam rá a SharpDX projektre a Google Code oldalán. Ez egy új menedzselt DirectX API .NET-re, hasonlóan, mint a SlimDX. Természetesen a SharpDX API a DirectX SDK fejállományai (headers) alapján automatikusan készül, így könnyedén rá lehet hangolódni a használatára. Készítője Alexandre MUTEL szerint jelenleg ez a leggyorsabb menedzselt DirectX API. 
A Csillagközi romboló (Battlestar Galactica) egy sci-fi sorozat, amit Ronald D. Moore alkotott s először az Egyesült Királyságban, majd az Egyesült Államokban vetítették. A sorozat egy háromórás minisorozattal kezdődik, mely után kezdődik a sorozat valódi első évada. Számomra nagyon kedves ez a sci-fi, de most nem is ez a lényeg, hanem ez itt kérem szépen:
Nem is olyan régen írtam arról a jól sikerült bemutatóról ahol nem mással, mint magával a Leonar3Do-val ismerkedhettem meg testközelből. A bemutató után tele voltam gondolatokkal, érzésekkel és ötletekkel, hiszen egy egészen új világot villantott fel számomra ez az ígéretes magyar fejlesztés. Hogy miért? Mert a Leonar3Do teljesen újraértelmezi a 3D fogalmát a felhasználók és a fejlesztők számára egyaránt. És ez szuper!
Ebben a bejegyzésben a LinkedIn szolgáltatását mutatom be, járom körbe: mi is ez? mire használható? kiknek ajánlott?
Új memória architektúrát vezet be az NVIDIA a CUDA-rendszereknél: a platformot használó szoftverek transzparensen látják, a GPU-k pedig közvetlenül elérik egymás és a rendszer memóriáját. Frissülnek a fejlesztői eszközök is, bővül a C++-támogatás.
Bejegyzések
