Az északi-irány meghatározása a „bot és árnyék” módszerrel

A ember már évezredekkel ezelőtt rájött, hogy a Nap szabályos járását követi az árnyékok változása is. A földbe leszúrt karó árnyéka reggel hosszan elhúzódva nyugat felé mutat. Ahogy a Nap emelkedik az égen az árnyék úgy rövidül, és iránya egyre inkább észak felé fordul. Délben a bot árnyéka a legrövidebb, és északi irányú, délután kelet felé fordul. Ahogy a Nap ereszkedik égi pályáján, úgy nő meg az árnyék hossza is. Napnyugtakor az árnyék kelet felé mutat…

A fentiek alapján bármikor meg tudjuk határozni az északi irányt, csak egy bot kell hozzá. Szúrjunk le a sima földbe egy kb. fél méteres, egyenes botot. A bot köré rajzoljunk egy olyan kört, amelynek sugara megegyezik a bot árnyékának hosszával. A bot árnyékának és a körívnek a metszéspontját jelöljük meg egy kővel. Ahogy a Nap halad a pályáján, az árnyék hossza is változik. Amikor az árnyék hossza ismét pontosan a kör sugarával megegyező hosszúságú lesz, akkor az árnyék körívvel alkotott metszéspontját ismét jelöljük meg egy kővel. A leszúrt botot a két kővel összekötő egyenesek szögfelezője az északi féltekén a déli, a déli féltekén pedig az északi irányt mutatja. Természetesen ezek ismeretében már az kelet-nyugati irány is könnyedén meghatározható.

Ennek meghatározására azonban ismert egy másik módszer is, amely ugyancsak a bot-árnyék módszert alkalmazza. Ehhez a sima földbe le kell szúrnunk egy egyenes botot, amely kb. 1 m magas. Tegyünk az árnyék végére egy követ. Majd kb. 15 perc elteltével ismét jelöljük meg a bot árnyékának végét egy kővel. A két követ összekötő egyenes jelöli ki a nyugat-keleti irányt. Ebből az irányvonalból valamint a napszak és azon ismeret birtokában, hogy a Nap keleten kel, nyugaton nyugszik, megállapítható, hogy merre van kelet ill. merre van nyugat. Az észak-déli irány természetesen erre merőlegesen szintén meghatározható.