Az utolsó Windowsok egyike

A Windows 7 megjelenése kapcsán érdemes elgondolkozni azon, milyenek lesznek az utódok. Kevés információ áll a rendelkezésünkre, de a trendek egyértelműek: gyorsabb, stabilabb rendszerek jönnek, amik több gesztust és hangot ismernek majd fel, mint elődeik.
Piacon a Windows 7, úgyhogy mától hivatalosan is unalmas operációs rendszerről van szó: mint a híresség, aki levetkőzött valamelyik magazinnak, minden kérdésünk megválaszolásra került. Szerencsére nem maradunk fejlesztés alatt álló Windowsok nélkül, sőt, a Microsoft projektjeit elnézve a közeljövő operációs rendszerei sokkal izgalmasabbak lesznek, mint a mostaniak.

Vonzóbb lesz

Közeledik ugyanis a paradigmaváltás korszaka, ami egyértelműen kijelöli a fejlesztések útját. Egyrészt a Microsoft rájött, hogy az operációs rendszer ma már a popkultúra része, és ha a kód nem divatos, nem is kell majd senkinek. Steven Sinofsky, a Windows-üzletág vezetője szem előtt tartotta ezt már a 7-es fejlesztésénél is. A szakember korábban az Office-on dolgozott, így elődjénél jobban értett ahhoz, hogyan tegye felhasználóbaráttá a rendszert, aminek azonban viszonylag hamar piacra kellett kerülnie, és fontos szempont volt az is, hogy stabil, megbízható legyen. Éppen ezért inkább csak a Vista-élmény finomhangolásáról lehetett szó, a későbbi Windowsok azonban várhatóan még jobban elmennek a Mac OS X-irányába, és látványos animációkkal, végletekig csiszolt ikonokkal, felhasználói felülettel próbálnak majd vásárolókat toborozni.

Microsoft Windows történelem

Hogy mikor kerül piacra a Windows 7 utóda, arról meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre, de szakértők szerint 2012-nél előbb biztos nem lesz 8-asunk. Sok múlik persze azon, hogy mennyire lesz sikeres a jelenlegi operációs rendszer, mert ha nagy lesz a kereslet, az évekkel kitolhatja az utód premierjét. Az XP és a Vista közt például öt év telt el, míg a Vista után csak három évet kellett várni a 7-esre, igaz, a változtatások nem is olyan radikálisnak.

128 biten

Pár dolgot azért több-kevésbé biztosra vehetünk. Egyrészt a Windows 8-nak lesz 128 bites verziója is, bár nem egyértelmű, hogy ezzel párhuzamosan automatikusan kukázzák-e a 32 bites rendszert. A fejlesztés már mindenesetre beindult, hiszen több olyan álláshirdetés is napvilágot látott, amiben a Microsoft a Windows 8 csapatába keresett szakembereket, illetve akadt olyan programozó, aki önéletrajzába beírta, hogy az új rendszeren dolgozott. Az sem meglepő, hogy az egyeztetések már megkezdődtek az olyan partnerekkel, mint az Intel, az AMD, a HP vagy az IBM.
A Vista egyik keserű tapasztalata volt, hogy nem lehet hinni az előrejelzéseknek: az iparági szakértők a fejlesztések első időszakában azt jósolták, hogy 2006-ra 10 gigahertzes processzorok lesznek a gépekben, miközben a rendszer premierjekor elérhető leggyorsabb otthoni csip a 2.93 gigahertzes Core 2 Duo volt. A hardverfejlesztés egészen más irányt vett, a processzoroknál például nem az órajelet, hanem a magok számát kezdték el növelni, ami katasztrofálisan hatott a Vista teljesítményére. Éppen ezért döntött úgy már a 7-es fejlesztésénél a redmondi cég, hogy a bizonytalan jövő kutatása helyett inkább a jelenre koncentrál: a fejlesztés kezdetekor elérhető rendszerekre épít.

Windows 8 koncepció

Ennek megfelelően a Windows 8 várhatóan a négymagos Core i7-esekre és a legújabb Geforce-okra, Radeonokra támaszkodik majd. Ebből két következtetést lehet levonni: egyrészt az új operációs rendszer várhatóan sokkal jobban kihasználja majd a több magban rejlő erőt, mint a 7-es, hiszen a Core i7-esek a HyperThreadingnek hála legalább nyolcmagosnak látszanak a Windows szemszögéből. Másrészt az új grafikus kártyákban rejlő erőtartalékokat érdemes lesz kihasználni nem grafikus feladatokra is: az OpenCL-lel a Mac OS X már most is tudja ezt, és Compute shaders néven a Direct3D 11-nek hála a 7-esben is benne lesz már ennek a képességnek az első verziója. A következő években azonban tovább nő a párhuzamos adatfeldolgozás jelentősége, a Compute shaders utódjának tehát komoly szerep juthat már a Windows 8 alapjainak a lerakásakor.

Lát és hall

Van még két olyan terület, amiben biztosan sokat fejlődik a technológia: az egyik az érintésérzékeny felületek kezelése. Ez a képesség Bill Gatesnek nagyon közel áll a szívéhez, ezért a Windows 7-ben hangsúlyos szerepet kapott a funkció, a Microsoft azonban egy nagy nyomogatható kijelzőként képzeli el a jövő pc-jét, a gesztusfelismerés az új eszközök megjelenésével tehát még fontosabbá válik. Ugyanígy kifejtette már korábban a cég, hogy komolyan hisz a hangfelismerésben, ami az angol nyelvterületen már a Windows 7-ben sem futurisztikus képzelgés többé, a Windows 8-cal viszont még könnyebb lesz szót érteni.
Aztán vannak persze olyan tényezők is, amik miatt előre teljesen kiszámíthatatlan, hogy milyen további képességek kerülnek az új Windowsba. Ennek fő oka, hogy nem tudhatjuk, mikor jelenik meg az pontosan. A donorok azonban ismertek, és biztosak lehetünk abban, hogy minél később lesz a Windows 8 premierje, annál több funkció kerül át a Midoriból és a Sigularityből.
Ezek a rendszerek nem a 7-es utódai, inkább afféle B-tervnek készülnek arra a korszakra, amikor a Windowst már nem lehet tovább fejleszteni. A Midori az alapoktól újítja meg mindazt, amit az operációs rendszerekről gondoltunk, bizonyos képességei azonban átszivárognak a fősodorba. A virtualizációs modellek fejlesztése közben szerzett tapasztalatokat például már a Windows 7 készítésénél is felhasználták, ennek köszönhetően került a kompatibilitási problémák kivédésére egy beépített XP a 7-esek egyes verzióiba. Várhatóan felhasználják majd azokat a tapasztalatokat is, amiket az ablakkezelés és a processzorkezelés újraalkotásakor szereztek, illetve a rendszer örökölhet a Midori párhuzamos feladatvégzés során mutatott sebességét, és memóriakezeléséből adódó stabilitását.

Minden együtt

Várhatóan sok kerül át majd a Singularity erejéből is. A rendszert egy új programnyelvben, a Sing#-ben írják, ami a C# (és annak kiterjesztése, a Spec#) továbbfejlesztett verziója. A Singularity nagy újítása, hogy a párhuzamosan futó programok ugyanabban a memóriarészben képesek futni a maguk programkörnyezetében, nem kell nekik külön memóriaterületeket biztosítani. A szoftveresen elkülönített folyamatok (software-isolated process, SIP) ráadásul egymással is képesek biztonságosan kommunikálni.
Az elméleti számítások brutális sebességnövekedést mutatnak: egy folyamat létrehozása és a futtatás elindítása például Windows Vista alatt 5,3 millió órajel-ciklust igényel, a Singularity viszont megoldja 300 ezerből. A legegyszerűbb "hello world" program (a legelső program, amit egy új nyelven megír egy programozó, egyszerűen kiír egy szöveget a képernyőre) C++ nyelven megírva Unix rendszereken nagyjából 2 megabájt memóriát igényel a futtatáshoz, Windows alatt 800 kilobájtot, Singularityben (az új Sing# nyelven) alig 400-at.

Lélek

A Singularity és a Midori mellett az utolsó donor, vagy inkább tanító a MinWin lehet. Ez a projekt a Windows feldarabolásának a folyamata. A cél, hogy legyen egy mag, ami a Windows legbelső lényegét, szubsztanciáját tartalmazza. Jelenleg körülbelül 30 megabájtnál tart a mag, vagyis a fájlrendszerrel, minden, az életben maradáshoz szükséges funkcióval felvértezett operációs rendszer.
Ez a kód főleg akkor jöhet majd jól, amikor kisebb, egyszerűbb eszközökre, például PocketPC-kre akarnak fejleszteni, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben ne elvenni kelljen egy meglévő termékből, hanem az erőteljes, bármilyen hardveren felhasználható maghoz tudjanak hozzátenni. A MinWin azonban jól jön akkor is, amikor robusztus, kompakt programmagot akarnak készíteni, így a tapasztalatokat felhasználták a Windows 7 fejlesztésénél is, a Windows 8-ba, és ha lesz, a Windows 9-be azonban még hangsúlyosabban kerülhetnek bele az újítások.
Aztán egy nap a Windowsnak is vége lesz, a Microsoft legalábbis azt állítja, hogy 20-30 éven belül biztosan eljön az a pont, amikor végleg szakítani kell a múlttal, és át kell állni a Midori vagy a Singularity kései utódaira. A Windows meg marad majd, ahogy most az XP a 7-esbe integrálva: virtuális környezetben, Mátrixban, miközben azt hiszi magáról, még mindig ő irányítja a rendszert, pedig már a rendszer irányítja a Windowst.

Magyarósi Csaba