The Secret of Monkey Island: Végigjátszás (I/4) ~ Primusz Péter

A Secret of Monkey Island anno forradalmasította a kalandjátékok műfaját, az egykori CoVboy-féle játékleírás pedig azóta is etalonnak számít a játékosok körében [hcgamer]. A régi pillanatok emlékére elhatároztam, hogy ezt a klasszikus írást a kornak megfelelően újraillusztrálom, és közreadom, hogy még nagyobb élményt okozzon az olvasása. Remélem nem haragszik meg érte CoVboy mester...

Első rész, a nagy mentőakció

Nemsokára lélekszakadva berohan a rövidlátó fickó a kilátóból és idegesen mesélni kezd:

Hé, ember, mit álldogál itt? A kormányzót elrabolták!

Micsoda?! Kicsoda?!

(Ez egy inverz társasjáték - CoVboy)

LeChuck a szellemhajója fedélzetére vitte és elhajóztak vele. Félek, hogy soha többé nem látjuk őt...

Hol a nyavalyában voltál addig?! Aludtál?

(So where were you this whole time? Sleeping?)

Én figyelő vagyok, nem pedig testőr.

Hová mentek?

(Where did they go?)

LeChuck visszavitte a titkos búvóhelyére, Monkey Island?-re. Nem hinném, hogy lenne olyan bátor kalóz a szigeten, aki utánuk merne menni... Na, sok szerencsét! Hopp, várj csak: itthagytak egy levelet. Odaadom neked, bár nem hinném, hogy nagyon tetszeni fog, ami benne áll.

Tényleg nem túl szép a tartalma: LeChuck szeretettel közli a sziget kalózaival, hogy a kormányzójuk él és jól van, de ha bárki is megpróbálja követni őket, akkor az szörnyű pusztítást von maga után. Jó. Mi úgyis éppen a kocsma felé tartunk, pillanatnyilag nem érünk rá hölgyeket megmentegetni holmi szellemkalózoktól...
(A kormányzó kastélyához ezentúl már nem is mehetünk ki: az árkádok alatt egy figura áll, aki közli velünk, hogy éppen fosztogatás zajlik ott. Természetesen mi is beléphetünk, ha foglaltunk helyet magunknak. Sajnos nem veszi be a trükköt, hogy mi vagyunk az elsők a listáján - sajnos a következő öt órára már minden hely elkelt, viszont szíves örömest előjegyez bennünket 14:30-ra, ha az megfelelő... Milyen kár, hogy a város órája állandóan tíz órát mutat! Ellenben ha bekukkantunk a város saját rabjához, ő nagyon elszomorodik a kormányzó elrablásán. Olyannyira, hogy még a kutatóexpedícióba is hajlandó beállni, ha kiszabadítjuk innen.)

A kocsma tökéletesen üres! A sok mulatozó kalóz mind elszéledt a szomorú hír hallatára... Nagy igyekezetükben még a korsóikat is ittfelejtették - ezeket boldogan összegyűjtögetjük. Majd mutogatjuk őket öreg napjainkban a kalózéletre vállalkozó ifjúságnak. A hátsó helyiségben megtaláljuk a keservesen zokogó szakácsot. Ha megkérdezzük az öregfiútól, hogy mi a baj, ő is elsírja a nagy bánatát a kormányzó elrablása miatt: mindig olyan jó volt hozzá, mert egy apró kis ellenszolgáltatás fejében állandóan elsikkasztotta a fogadójáról szóló KÖJÁL-jelentéseket. Tovább érdeklődve tőle, megtudjuk, hogy az egyetlen dolog, amit tehetünk, az, hogy hajót vásárolunk, legénységet fogadunk és azonnal utánamegyünk. Egyébként is az arcunkra van írva, hogy szerelmesek vagyunk a kormányzóba (és lőn csoda: tényleg az arcunkra van írva!) Hajót vehetünk Stannél, ha rá hivatkozunk - régi barátok. Ő speciel most nem akar velünk jönni, mert nem szállhat tengerre egy régi sérülése miatt. Amikor közöljük vele, hogy azonnal indulunk, sok szerencsét és óvatosságot kíván és nehogy elfelejtsünk képeslapot küldeni! - aztán zokog tovább.

Vegyük fel az előtte levő asztalról is a két korsót és menjünk be a konyhába, ahol most már kiszolgálhatjuk magunkat a grogoshordóból (USE MUG WITH BARREL). Ha valaki még emlékszik az összetételére, az nem fog csodálkozni azon, amint a bádogkorsó szép lassan elolvad az anyag alatt... Szegény Otis már nagyon szomjazhat a börtönben, tehát most viszünk neki egy kis ajándékot. Miután megtöltöttük a korsót groggal, siessünk a börtönhöz vele. Útközben a korsó folyamatosan olvad a kezünkben, tehát időnként töltsük át az olvadó korsó tartalmát egy épbe (USE MELTING MUG ON MUG). Három-négy korsó elhasználásával már el lehet érni a börtönt, ahol széles vigyorral átnyújthatjuk Otisnak (GIVE MELTING MUG TO PRISONER). Hoppá! Véletlenül a zárra ömlött a korsó tartalma... Ami szépen meg is adta magát a fergeteges kotyvaléknak. Otis azt mondja, hogy ő is pont erre akarta használni. Aztán - attól függően, hogy jártunk-e nála a kormányzó kiszabadítása óta - különböző kifogásokkal vagy csak egyszerű kifogásokkal meglóg. Így bízzon az ember egy börtöntöltelék szavában!

Így tehát kénytelenek vagyunk legénység címén valaki más után nézni. Mihelyt kilépünk a börtönből, ismét egy kis intermezzo kezdődik: az ördögi LeChuck szellemkalóz hajója eléri titkos rejtekhelyét és lehorgonyoz Monkey Island? földalatti lávafolyamán. A kabinban ismerős alak tűnik fel a kapitány helyett - Fester Shinetop! Nicsak, a derék seriff a szellemekkel cimborál?! Aztán megjelenik a csicskás is és szívből gratulál a szöktető-akció sikeréhez. Közben Festeren érdekes változás jelei kezdenek mutatkozni: a teste hirtelen megremeg, majd rövid erotikus tánc után előbújik belőle teljes szellemi mivoltában LeChuck, a szellemkalóz. Közli, hogy kitűnő a közérzete és a rab kormányzó hogyléte iránt érdeklődik. A csicskás szerint volt egy kis probléma (PROBLÉMAAA?!), mert a hölgy egy pár alkalommal megszökött, de aztán bedugták a dutyiba, ahol senkinek sincs ki-bejárás. Ennek LeChuck éppúgy örül, mint annak, hogy sikerrel oldotta meg a Threepwood-problémát: ő úgy emlékszik, hogy a derék amatőr most kb. 20 lábbal a tenger szintje alatt hever, feldagadva, mint egy disznó és fülein vidám kis halrajok úszkálnak ki és be... LeChuck még elküldi a szolgát, hogy valamiféle gyökér biztonságos elzárásának utánanézzen - aztán ismét mienk az irányítás.

Mivel a városbeli népek nem sűrűn hajlandóak beállni hozzánk legénységnek, kénytelenek leszünk a városon kívül folytatni a toborzást. Utolsó reménységünk már csak Carla, a Sword Master lehet. A börtönből tehát menjünk át a fogadóshoz és a szokásos módon követve őt, sétáljunk ki ismét Carlához. A hölgy még elég durcás az iménti veresége után és egy cseppet sem boldogan kérdezi, hogy mit keresünk már megint itt. Természetesen tájékoztatjuk a szomorú hírről: a Kormányzót elrabolták (The Governor has been kidnapped!). Carla hihetetlennek tartja a dolgot, de amikor Guybrush előhúzza LeChuck hátrahagyott üzenetét, - vonakodva bár, de - csatlakozik hozzánk. A dokkban majd megvár bennünket.

A szigeten már csak egyetlen hely van, ahol még nem jártunk (SHORE). Sétáljunk most ki oda. Egy hatalmas fényreklám invitálja az errejárót a "Csodálatos Horog-sziget" meglátogatására, ami talán a másik oldalon levő ház fedőneve lehet. Az utat egy szakadék zárja el előlünk, amelyen mindössze egy póznákra erősített drótkötél ível át. Pánikba azért nem kell esni, hiszen nálunk van a sziget népszerű kabalája: gumicsirke-görgővel-a-közepén! Másszunk fel a póznára és kicsiny sífelvonóként utazzunk át a szakadék felett (USE RUBBER CHICKEN ON CABLE). Miután benyitottunk, egy rendkívül érdekes figurához lesz szerencsénk: egy derék kalóz, akinek mind a két keze helyén egy-egy kampó meredezik (talán ezért is hívják Meathooknak). A derék úr nemcsak a kampóiról híres a városban, hanem a mellén levő tetovált fejről is, akit egyébként Rogernek hívnak és beszéltetni is tudja (ha a Kormányzó elrablása előtt járunk itt, akkor megígéri azt is, hogy egy hosszabb tengeri utazáson esetleg bemutatja majd Roger teljes tudományát). Elég jól elpimaszkodhatunk a ritka hajzatára tett megjegyzésekkel, de mivel nem az a célunk, hogy kirúgjon bennünket a házból, inkább közöljük vele is a szomorú hírt. Meathook is szörnyűnek találja a helyzetet és kétségbeesetten kérdezi, hogy most mitévők legyünk. Javasolhatjuk például azt is, hogy "Például csináljuk azt, hogy leülünk itt és megvárjuk míg visszajönnek...", de inkább avassuk be a mentőexpedíció tervébe (We could get a crew together...).

Tényleg, ez jó ötlet! Hmmm, de jó is lenne, ha volna egy jó kapitányunk!...

Mondjuk mit szólnál hozzám?

HOZZÁD? Hehehehe, hát ez jó vicc!

De én komolyan gondoltam!

Tényleg?

Tényleg.

Na jó, ha olyan bátor fickó vagy, akkor gyere utánam.

Emögött az ajtó mögött egy rettenetes szörnyeteg él. Annyira szörnyű, hogy izzadtan ébredek, ha éjszaka róla álmodom. Persze abban is biztos vagyok, hogy egy ilyen "hatalmas és bátor" fickó, mint amilyen te vagy, nem fog megrettenni, ha szembekerül vele. Ha van vér a pucádban, akkor nyisd ki azt az utolsó ajtót és érintsd meg a bestiát!

Meathook ezzel gyorsan felszalad az emeletre (onnan valószínűleg jobb kilátás nyílik az eseményekre). Nyissuk ki tehát az ajtót. Az ajtó lassan feltárul és egy borzalmas szörnyeteg bámul kifelé rajta. Ha nem csal a szemünk, akkor egy papagáj lehet. Az eddigi igéink helyett most néhány újabb jelenik meg, de teljesen mindegy, hogy melyiket használjuk a "gyilkos szárnyas bestián". Meathook nem győz hova lenni a csodálkozástól, hogy volt merszünk szembeszállni azzal a rémséggel, amitől ő évek óta retteg - aztán kisebbségi komplexusok kezdik gyötörni:

Óh, hát én abszolút nem vagyok méltó arra, hogy bevegyél a csapatodba és annak a hajónak a fedélzetére lépjek, amelyet irányítasz.

Dehogynem, dehogynem! Te egy nagy, erős, jól kinéző fickó vagy, gyönyörű tetoválással...

Tudom ám beszéltetni is! Akarod, hogy megmutassam?

Yikes! Most inkább ne - majd később... Bármikor bevennélek a legénységembe.

Igazán? Hát vízre szállhatok veled? Mit kell tennem érte?

Csak pakold össze a motyódat és gyere. A dokkban várlak.

Nem hagylak cserben! Meg végre alkalmam lesz, hogy bemutassam neked a tetoválásom teljes tudományát is...

Most, hogy hadseregünk már két teljes főre duzzadt, ideje volna hajó után néznünk. Százegynéhány aranyunk ugyan maximum egy használt fatörzsre elegendő - de az ifjú kalandor nem adja fel a reménységet és bizakodva tekint a jövőbe...

Hajó vásárlására a legalkalmasabb hely természetesen Stan Használthajó Kereskedése (ahol egyébként nem működik a Grog-O-Mata). Most már itt találjuk Stant is, aki roppant érdekes figura: ha valaha szobrot állítanának a Nagy Rásózó Kereskedőnek, akkor egész biztosan róla mintáznák meg:

Óh, helló! Stan vagyok a Stan Használthajó Kereskedéséből. Milyen hajóra vágysz? Nagyra? Kicsire? Gyorsra? Lassúra? Amire csak vágysz, az nekem van! És ha nincs, akkor megszerzem! Üzletet kötök veled és boldoggá teszlek! Ha te nem vagy boldog, én sem vagyok boldog! De tudom, hogy te ma innen boldogan fogsz távozni! Na, jól tudom? Gyere csak, nézz körül! Milyen hajót is szeretnél?

Lássuk a legjobbat, amid csak van!

(Let the see...)

Óh, hát ez kedvemre való - egy kuncsaft, aki a minőséget keresi! Természetesen megvan a hajó, ami neked rendeltetett! Szerintem erről a hajóról van szó...

Ez a hajó egy királynak épült! 15 lakosztályról van szó - mindegyikben kandallóval! Két úszómedencéről van szó - egy fedett és egy nyitott! Hordozható labdapályáról van szó! Fűthető árbockosár! 200 láb merülési mélység! De beszéljünk a piszkos anyagiakról is: mennyit tudsz fizetni érte?

Mmmmm, hát én azt hittem, odaadod nekem hitelbe...

(Actually I was hoping...)

Óh, hát azt sajnos nem lehet, fiam! Persze ha van munkád, akkor a boltos a városban esetleg hitelez neked valamennyi pénzt. Ha van nála hiteled, akkor gyere vissza és beszélhetünk az üzletről. Persze, ha van valami más értéktárgyad...

Minden vagyonom egy gumicsirke.

(All I have...)

Nicsak! A híres gumicsirke-görgővel-a-közepén. Nem, kösz! Már nekem is van egy. Nincs valami másod?

Alapvetően nincsen, de még érdeklődhetünk három másik hajó iránt is. A második lehetőséggel egy ódon viking gályát akar a nyakunkba sózni, a negyedik kérdés pedig a kis kék hajóra vonatkozik, ami Stan kunyhója mellett áll (az Stané és nem eladó). Ha jól belegondolunk, akkor megteszi nekünk valami olcsóbb vízi alkalmatosság is (I really don't have...):

Óh, hát semmi probléma! Az összes hajó, amit eladok, rendkívül olcsó! Ha egy igazi jó hajóra vágysz, nézd csak meg ezt itt! (egy félig elsüllyedt, sötét foltra mutat) Ez itt a legendás Sea Monkey - az egyetlen hajó, ami megjárta az utat Monkey Island?-re és onnan is vissza is tért. Nem mintha valaki is életben lett volna a fedélzetén! Az előző tulajdonos két kalandos kalóz volt, akik - mint annyian mások - elmentek felkutatni Monkey Island? titkát és akik - mint annyian mások - örökre eltűntek. A csoda csak az, hogy hogyan tért vissza a hajó ide, anélkül hogy bárki is lett volna rajta. Csimpánzok vezették a hajót!...

Csimpánzok? Nincsenek is csimpánzok a Karib-tenger környékén!

Kuss, fiam, ez egy nagyon jó történet! Most tehát ez a bébi az enyém és ez így is lesz mindaddig, amíg valaki el nem viszi tőlem. Na, akkor beszéljünk a pénzről!

Mivel még a híres gumicsirkéért sem kaptunk hajót, kénytelenek leszünk a boltoshoz fordulni hitelért. Búcsúzzunk el tehát Stantől (Actually I'd like to go...) és menjünk vissza a városba a boltoshoz. Mielőtt Stantől kilépnénk, ismét beleütközünk:

Hopp, majdnem elfelejtettem odaadni neked a névjegykártyámat! Meg még egy kis apróságot, ami majd mindig emlékeztet rám...

Egy iránytű? Rajta a képeddel?

Igen, ez egy NAGYON erős mágneses iránytű. Ez mindig pontosan erre a helyre mutat - tehát ha egy jó üzletet akarsz kötni, mindig tudod merre kell menned. Természetesen én mindig itt leszek, bármikor jössz. Na persze azt nem garantálhatom, hogy az általad megnézett hajók is itt lesznek... Siess vissza, mert nagyon nehéz a vásárlók hadát feltartóztatni, akik mind az én raktáron levő hajóimra áhítoznak!

Így tehát irány a város és ott a bolt, ahol érdeklődjünk a hitelezés feltételei iránt (I'm interested...). A boltos először is arra kíváncsi, hogy van-e munkánk (Of course, I do), majd felsétál a Davy Jones? márkájú ütés-, tűz- és grogálló páncélszekrényéhez, hogy előhozza a hitelkártyáját. Érdemes megfigyelni, hogy hogyan nyitja ki a széfet... Miután visszatér, a pontos munkahelyünk iránt érdeklődik. Teljesen mindegy, hogy mit válaszolunk (mondjuk például azt, hogy hajókat pucolunk Stannél), mindenképpen azt süti ki, hogy nincs olyan jövedelmünk, hogy bizalommal hitelezhetne nekünk.

Sajnos óvatlanul a szemünk előtt nyitotta ki a széfet - fájdalom, de ki fogjuk rabolni. Ehhez persze előbb el kell tüntetni innen, mert a tolvajokat nagyon szem előtt tartja - küldjük el tehát megint a Sword Masterhez. Mihelyt távozott, nyissuk ki a páncélszekrényt (1 PULL HANDLE, 2 PUSH, 3 PULL, 3 PUSH). Kong az ürességtől, mindössze egyetlen hitelkártya van benne. A felirata: "Ezen kártya felmutatójának a város megbecsült boltosa hitelt nyújt bármilyen összegre, egészen 5.000 aranyig."

Na ennek Stan bizonyára nagyon fog örülni, tehát menjünk is vissza hozzá és közöljük vele, hogy megnéznénk még egyszer a Sea Monkeyt. Ha rákérdezünk, hogy a boltos hitelkártyáját elfogadja-e (I've got credit...), buzgón bólogat - ha a boltos odaadta nekünk, akkor mi bizonyára nagyon tiszteletreméltó emberek vagyunk (meg az a magánügyünk, hogy hogyan jutottunk hozzá). Így tehát Stan kedvenc szólásának meghallgatása után ("Te tudod, hogy akarod, én tudom, hogy akarod és te tudod, hogy én el akarom neked adni!"), nekiállhatunk alkudni. (Előtte beszélhetünk a hajó extráiról is, amelyben Stan hosszasan ismerteti a hajó "extra" felszerelését.) Először is kérdezzünk rá, hogy mennyire tartja a hajót (What do you think...) Mindig nagyon sokat mond, így tehát tegyünk szépen sorban ajánlatot (I'll make an offer) 2-3-4-5.000 aranyról. Stan tanulságos showt rendez nekünk minden egyes ajánlatunkra, de még az utolsó után is túl sokra tartja a hajóját, így tehát kénytelenek vagyunk blöffölni: mondjuk neki, hogy nem is kell ez a hajó és hagyjuk faképnél. Erre rögtön utánunk kiabál, hogy nehogy véletlenül elmenjünk: talán mégiscsak ki tudunk találni valamit (Well, maybe you right). Kérdezzünk rá az értékre, aztán ajánljunk megint 5.000 aranyat. Stan az éghez fohászkodik és még bevet néhány siralmat - de annyiért eladja a hajót. Elkéri a boltos hitelkártyáját, majd azt mondja, hogy mindjárt elkészíti a hajó papírjait és a dokkban vár ránk a szükséges iratokkal.

Nincs más hátra, mint visszasétálni a faluba, ahol a dokkban Stan már vár bennünket. Az öbölben bizonytalanul inog az imént vásárolt hajónk.

Á, jó, hogy jössz! Képzeld csak, míg itt álldogátam nem kevesebb, mint tíz ember akarta megvenni ezt a gyönyörű bébit! De én azt mondtam, hogy szó sem lehet róla, mert ismerek egy fickót, aki teljesen beleszeretett ebbe a hajóba és a szíve összetörne, ha elvesztené! Igazam van? Hát persze, hogy igazam van. Nézd csak meg, milyen gyönyörű! Egy gyönyörű, úszóképes, kagyló-borította kis csoda! Micsoda nagyszerű perc, nemde? Tudod mit? Meggondoltam magam nem adom el neked ezt a szépséget! Vedd vissza a pénzed! Hogy is adhatnám el, mikor ilyen csodálatos?!

Hm. De az üzlet az üzlet! A szerződést aláírtuk, legyen tehát mégis a tiéd. Én már megyek is. Hopplá! Majdnem elfelejtettem odaadni ezeket a teljesen ingyenes tanácsadókat.

A tanácsadók (PAMPHLET, LEAFLET, BROCHURE) roppant hasznos olvasmányok, amit már a címük is elárul: "Hogyan szerezzünk támogatókat a kincsvadászatban?" , "Hogyan navigáljunk előre?" és "Hogyan fegyverezzük fel magunkat tengeri csatára?"

Hát inkább szívesen vettem volna egy hosszabb garanciaidőt!

Szervusz, barátom, de rég nem láttalak!

Te kétszínű kis kretén!

(You little...)

Naaaa, ne légy már olyan! Eljöttem segíteni neked - és nemcsak a pénzért...

Pénz? Miféle pénzről beszélsz?

Miért, mit gondoltál? Pénzért csináljuk a dolgot. Egyébként elmondanád, hogy hogyan fogunk kihajózni az öbölből, ha az a roncs

eltorlaszolja a víziutat?

Hol van a kabinosfiú? Vissza akarom küldeni a szállásomra a csomagjaimért.

Mi folyik itt?

Hol a hajónk?

Hol a legénység?