The Secret of Monkey Island: Végigjátszás (I/1) ~ Primusz Péter

Tegnap fantasztikus órákat töltöttem a Secret of Monky Island SE felújított változatával. Régen éreztem ilyen jól magam, hiába, nekem a kézzel rajzolt játékok az igazi játékok. A Secret of Monkey Island anno forradalmasította a kalandjátékok műfaját, az egykori CoVboy-féle játékleírás pedig azóta is etalonnak számít a játékosok körében [hcgamer]. A régi pillanatok emlékére elhatároztam, hogy ezt a klasszikus írást a kornak megfelelően újraillusztrálom, és közreadom, hogy még nagyobb élményt okozzon az olvasása. Remélem nem haragszik meg érte CoVboy mester...

Első rész, első próba

Ha valakinek azt mondanánk,hogy Threepwood (Guybrush Threepwood), az valószínűleg elmélázó pillantással tekintene ránk, vagy esetleg megjegyezné, hogy ez a leghülyébb név, amit valaha is hallott. Pedig a szóban forgó személy híres software-kalóz (vagy az lesz). Mielőtt még valaki félreértene bennünket (Ugyan-ugyan... - CoVboy), elmondjuk, hogy Guybrush Threepwood a Lucasfilm Amigára és PC-re megjelent legújabb kalandjátékának, a SECRET OF THE MONKEY ISLAND-nek a főhőse. Magáról a játékról nem akarunk túl sokat fecsegni, hiszen akik játszottak a MANIAC MANSION-nel, a ZAK-kal vagy az INDY III. ADVENTURE-rel Amigán, annak már bizonyára ismerős lesz a stílus. Mindenesetre elöljáróban annyit elmondhatunk róla, hogy szerény véleményünk szerint ez a játék az egyik legnagyobb marhaság, amit valamilyen adathordozó a hátán hordott a számítógép feltalálása óta.

Threepwood barátunk valamikor a XVII. század elején szerencsélteti a világot megszületésével, és mint akkortájt annyi más ifjú álmodozó, ő is azt forgatja a fejében, hogy egyszer híres kalóz lesz. Mivel a kalóz-szakmunkásképzőkben kb. akkora a túljelentkezés, mint manapság egy óvodai férőhelyre, kénytelen autodidakta módon hozzákezdeni álmai megvalósításához: megváltja a menetjegyét Mélée Island?-re, ami a hírek szerint a Karib-tenger leghíresebb kalózainak tanyája. Egy idő után ugyan rájön, hogy ezt talán mégsem kellett volna, mert olyan kalandokba sikerül belecsöppennie, amire nem kimondottan vágyott: de akkor már késő...

A gondok már rögtön akkor megkezdődnek, amikor Guybrush barátunk megérkezik a Mélée Island? legmagasabb pontján, közvetlenül a város mellett emelkedő kilátóponthoz. Egy szakállas úriember hivatása - és a sziget - magaslatán mereszti a távolba a szemeit (és ebben egy csöppet sem akadályozza az a szódásszifon vastagságú szemüveg, amit az orrára akasztott). Jöttünkre rémülten megfordul, mert Guybrush vidám "Hi!" kiáltással üdvözli. A bemutatkozás szertartása után főhősünk magabiztosan közli, hogy ő tulajdonképpen azért kódorog erre, mert kalóz akar lenni. A szakállas urat ez eléggé meglepi, mert az elhangzottakhoz csak annyit tud hozzáfűzni, hogy "Yikes!" (ez egy helyi szólás - magyarul kb. úgy hangzik, hogy "Nyámm!") Kissé belezavarodik a nevünkbe, majd azon véleményének ad hangot, hogy sokkal inkább emlékeztetünk egy padlócsiszoló kisiparosra, mint egy kalózra. De ha a dolog már tényleg így elhatalmasodott rajtunk, akkor csak menjünk nyugodtan és beszéljünk a kalózvezérekkel. A városban megtaláljuk őket a "Fogadó a Szennyny"-hez névre hallgató, igen magasan kvalifikált lebujban. Guybrush ezt örömmel hallja és már indul is hajtani a szerencsét. Ennek első lépése, hogy levonul a faluba.

Az út egy hangulatos mólón vezet keresztül. A bal oldalon düledező ház falát egy választási plakát díszíti: Marley kormányzó arra kéri a t. választópolgárokat, hogy voksukat ismét őrá adják le. Ő nem a "tavaszi agytakarításra" hivatkozik, sokkal frappánsabb jelmondatot választott: "Ha egyetlen jelölt van, akkor csak egyetlen választásod lehet!" - végül is ebben igaza van... Sétáljunk tovább jobbra, ahol nemsokára megleljük Scumm Bart.

Odabent a hangulat már rendkívül magasra hágott. A hangulatot követte az a kalóz is, aki a csillárra hágott fel és édesded pörgéssel szórakoztatja az egybegyűlteket. Az előtérben mindenfelé vidám szerencsevadászok iszogatnak. Akiket a szabadidő ilyetén módon való eltöltése egy kicsit megrongált, a fogadó bal oldali részén kipihenhetik fáradalmaikat. A vidám csevegésbe természetesen mi is bekapcsolódunk: első áldozatunk az ablak melletti asztalnál helyett foglaló piros ruhás, szakállas fickó lesz (TALK TO PIRATE).

Örömmel köszönt bennünket és érdeklődik, hogy új fiúk vagyunk-e a városban. Mutatkozzunk be neki szépen (My name's...). Ez rögtön mosolyt is csal az arcára, mert szerinte is ez a leghülyébb név, amit valaha is hallott. Persze jobban tenné, ha csendben maradna, mert az ő neve Mancomb Seepgood (Well, what's YOUR name?) újdonsült ismerősünk a társalgás fenntartása végett megkérdezi, hogy mi szél hozott bennünket errefelé? Az igazságot (I really don't know) nem fontos az orrára kötnünk, inkább mondjuk neki azt, hogy kalózok akarunk lenni (I want to be a pirate). "Óh, valóban?" - érdeklődik a kalóz. "Akkor a legjobb, ha beszélsz a 'fontos-kinézetű' kalózokkal, akik a szomszéd szobában üldögélnek. Ők majd elmondják neked, hogy hova kell menned, és mit kell tenned." Még megkérdezhetjük, hogy merre találjuk a kormányzót (Where can I find the Governor?). A kormányzó kastélya a város másik felén fekszik, de ott a kalózok nem túl szívesen látott vendégek. Guybrush hiába bizonygatja, hogy őt mindenütt szívesen fogadják, a kalóz csak legyint egyet: akkor is jobb, ha vigyázunk azokkal a kutyákkal a kastély mellett. Ezzel a beszélgetésnek vége is szakad, mert barátunknak hirtelen eszébe jut, hogy következő grogjának nagy késése van.

A következő áldozatunk a szemközt levő asztalnál üldögél (TALK TO PIRATE). A bemutatkozást, akár el is hagyhatjuk, mert csak egy szimpla "Na és?" reagálást sikerül kicsalnunk vele - kérdezzük meg inkább, hogy miért nem látják örömmel a kalózokat a kormányzó házában (Why aren't pirates...?) A dologban egy LeChuck nevű figura a ludas, aki egyszer elment a kormányzóhoz ebédre és nem akart tőle eljönni. Néhány ajánlatot is tett neki, de az kerek-perec megmondta neki, hogy kopjon le. (Áhá! Tehát a kormányzó nő! Szép kis város!) Egyébként ijesztő dolgok történtek ezzel a LeChuck nevű fickóval (What's scary about...?): bátor és rettenthetetlen kalóz volt, de egyszer a kormányzó kérésére elment, hogy felkutassa Monkey Island? legendás titkát és közben véletlenül meghalt. A hajója mágikus viharba került és elsüllyedt. Túlélők természetesen nem maradtak. Így tehát mindenki azt gondolta, hogy a bátor LeChucknak hullámsír a hullája sírja. Tévedtek... óh! Mi történt azután? (What happened then?) LeChuck szellemhajója azóta is a tengereken bolyong és az egyszeri kalózokat teljesen lezavarta a terepről.. Brrrrr! A rémtörténetek rendkívül kiszárítják az ember torkát, tehát jó lenne megtudni, hogy hogyan szólíthatnánk magunkba egy adag grogot (Where can I get a drink?). "Óh, hát az nagyon egyszerű: csak meg kell várni, amíg a szakács nem figyel, aztán felkapni egy korsót és beosonni a konyhába. Ott áll a grogos hordó - ez adja meg a fogadó önkiszolgáló jellegét..." Még megkérdezhetjük, hogy merre találjuk az ökörszemtáblát, meg hogy mi történt a szemével. A táblát sajnos kivitték, mert az italozás és a dobálás általában balesetet szokott okozni (mint azt a mellékelt kontaktlencse is mutatja...).

A hátrább levő asztalnál egy bonus-kalóz üldögél, aki meglepő módon hatalmas "Kérdezz engem a LOOM-ról!" feliratú jelvényt visel. Még meglepőbb, hogy tényleg lehet kérdezni a LOOM-ról (a többi kérdésre pedig megtudhatjuk, hogy "Aye") - elkezdi mondani, hogy ó-ha-a-Lucasfilm?-legutóbbi-mesterdarabjára-gondolsz-ami- blablabla-menj-és-vegyél-egyet-azonnal! (VENNI?! Mi az? - CoVboy)

A bonus kalóz mögött egy bonus blöki, aki foltos és elégedetten csámcsog egy csonton. Köszönésképpen annyit mond, hogy Grrrrr, ami azt jelenti, hogy Grrrrr. Rendkívül értékes információkat csalhatunk ki tőle: például elég annyit mondani neki, hogy Woof és máris megmondja, hogy "Aroof-roof-woof-woof arf woof waroof: Mélée Island?"...

Vonuljunk át a helyiség hátsó részébe, ahol egy hatalmas asztal mögött három 'fontosnak-kinéző' kalóz tölti a perceket és magába a grogot. (TALK TO IMPORTANT LOOKING PIRATES) "Mit akarsz, fiú?" - bődül el a középen szédelgő alak. Próbáljuk megtéveszteni őket és állítsuk azt, hogy ma rossz napunk van, ezért le fogjuk mészárolni őket (I mean to kill you all) - vagy mondjuk azt, hogy tűzoltónak készülünk (I want to be a fireman). Egyik sem kelti fel különösebben az érdeklődésüket: viszont egyöntetűen elküldenek bennünket valami melegebb égtájra. Ellenben ha azt mondjuk, hogy minden vágyunk kalózzá válni (I want to be a pirate), mindjárt nem mondanak semmit! "Mi közünk a dologhoz?! Híján vagyunk az infóknak a LeChuck-üggyel kapcsolatban... Meg egyébként is: ha nincsenek kalózok, akkor az azt jelenti, hogy nincs szédelgés; ha nincs szédelgés, akkor az azt jelenti, hogy nincs grog; és mi már veszélyesen alacsony grogszinten vagyunk..."

A bal oldali fickó kissé barátságosabbnak tűnik, mert megkérdezi, hogy legalább van-e valamilyen speciális képességünk? "Ó persze!" - mondja Guybrush büszkén: "Akár 10 percig is vissza tudom tartani a lélegzetemet!" (Yikes! - Covboy) Ezen kissé elméláznak. Végül azt a jótanácsot adják, hogy senki sem válhat igazi kalózzá pusztán kérdezősködéssel: minden leendő kalóznak át kell mennie a Három Próbán. Először is a kard mesterévé kell válnia, azután a tolvajlás művészévé kell képeznie magát és akkor még mindig ott van a Küldetés! "Miféle küldetés?" - kérdezi Guybrush ijedten. Természetesen a kincskeresésről van szó, amihez nem kell kisködmön, viszont nem árt rátalálni. Ezzel el is köszönnek tőlünk: ha a küldetésekkel jutottunk valamire, akkor nyugodtan visszajöhetünk hozzájuk: de addig legyünk szívesek elkotródni. Búcsúzóul még eléneklik nekünk a "Grog!" c. kalóznóta refrénjét, ami úgy hangzik, hogy "Grog! Grog! Grog!". A vidám társaságot azért még tovább faggatjuk:

Mondjatok már egy kicsit többet a kardforgatás művészetéről!

(Tell me more about mastering the sword)

Először is például nem ártana egy kardot szerezned. Azután nem ártana megkeresned a Sword Mastert és nem ártana, ha legyőznéd. Ja! Nem ártana találnod valakit, aki majd elvezet hozzá. Valaki a városban talán segít a képzésben...

Mondjatok már egy kicsit többet a lopás művészetéről!

(Tell me more about mastering the art of thievery)

Azt akarjuk, hogy szerezz meg nekünk egy apróságot: a Sokkezű Bálványt! A kormányzó ezt a városon kívül fekvő palotájában tartja egy rejtett dobozban. A dolog trükkös része, hogy átjuss a kutyákon, amelyek a házat őrzik... Veszélyes fajta, szóval jobb, ha elkábítod őket vagy valami ilyesmi...

Mondjatok már egy kicsit többet a kincskeresésről!

(Tell me more about treasure hunting)

Egy legenda regél arról, hogy kincs van itt valahol elásva a szigeten. Mindössze annyit kell tenned, hogy megtalálod Mélée Island? Legendás Elveszett Kincsét és elhozod nekünk.

Ööööö, esetleg könnyítésképpen nem kaphatnék egy térképet vagy valami hasonlót?

Nahát azt aztán várhatod, hogy kincset találsz térkép nélkül!... Mindenesetre ne felejtsd: egy nagy X jelöli a lelőhelyet! Hahaha...

Ha már úgyis itt vagyok, akkor nem árulnátok el, hogy mi a manóból készül ez a grog?

(What's in that grog stuff, anyway?)

óh, hát a grog egy titkos keverék, ami a következő alkotórészekből tartalmaz egy vagy több adagot: kerozin, propilén-glikol, mesterséges édesítőanyagok, kénsav, rum, aceton, vörös festék #2, piszok, motorolaj, akkumulátorsav és/vagy pepperoni. Bizonyára nem nehéz elképzelned, hogy ez az egyike a legmaróbb és legillékonyabb dolgoknak, amit az ember ismer! A dolgot bádogkorsóból fogyasztják, és a szakács felakaszthatná magát, ha kicserélné őket...

Miután így megokosodtunk, el is búcsúzhatunk a kalózoktól (I'll just be running along now), akik még jelzik, hogy kitartanak a grogjuk mellett addig, amíg visszatérünk és elmeséljük nekik mire jutottunk.

Megpróbálhatunk besétálni a fogadó végében levő ajtón keresztül a konyhába. Mihelyt kinyitjuk, a szakács rögtön kiüvölt, hogy jó lenne, ha nem jönnénk be ide és becsapja az orrunk előtt. Az egyik kalóz már megadta a használati utasítást: várjuk meg, amíg a szakács kisétál a konyhából és eldöcög a fogadó előterébe, majd gyorsan szaladjunk be a nyitva hagyott ajtón. Odabent egy csomó hasznos dolgot találunk: az asztalon lévő vértócsában egy szép nagy cubák hever (PICK UP HUNK OF MEAT), az asztal alól pedig egy sajttól ragadó fazekat halászhatunk elő (PICK UP POT). A sarokban áll a grogoshordó, de tartóalkalmatosság híján egyelőre még nem tudjuk megdézsmálni. A konyhából egy ajtó vezet ki közvetlenül a tengerre tekintő stégre, ahol valami ígéretes piros dolog heverészik az egyik deszkán. Az ajtó kinyitása után a piros dologról kiderül, hogy egy hering - aztán az is, hogy egy sirály vacsorájának szerepét játsza a játékban. A sirály úgy véli, hogy a vacsoráról nem kíván lemondani: állandóan belecsíp a kezünkbe, ha fel akarjuk venni a halat. Így tehát először a madárkát el kell hessegetnünk: a stég egyik deszkája meglazult és a sirály elkövette azt a hibát, hogy éppen arra szállt le - lépjünk rá tehát a deszka végére 5-6 alkalommal, ami azt eredményezi, hogy a deszka egyre magasabbra dobálja a levegőbe szegényt - amíg visszaér, már elegendő időnk van, hogy magunkhoz vegyük a halat (PICK UP FISH). Mire jó egy hal? (Nem tudom, de a zajokból arra következtetek, hogy egy fél órája formázhattátok le... - CoVboy) Majd kiderül később, most inkább sétáljunk ki a kocsmából.

Mihelyt kilépnénk az utcára, egy kis intermezzo veszi kezdetét. Mélyen a Monkey Island (végre valahonnan elhagyták a ?-et!) alatt egy lávafolyóban horgonyoz LeChuck, a szellemkalóz hajója (természetesen ez is ?). Kabinjában rendkívül érdekes események zajlanak: LeChuck álmodozva bámul kifelé az ablakon és azon morfondírozik, hogy nincs jobb annál, amikor a pokol forró szele csap az ember arcába. (Én is mindig maximumra állítom az öngyújtómat - CoVboy) Ilyenkor aztán mindenki boldog lehet, aki már meghalt! A besiető csicskás gyorsan igyekszik egyetértéséről biztosítani, sőt, azt is bizonygatja, hogy életének ugyan utolsó, de legszebb napja volt, amikor LeChuck volt szíves megrohanni a hajóját és a teljes legénységet lemészárolta. Aztán a főnök ideges kérdésére előadja azt is, hogy azért merészelte megzavarni az álmodozásában, mert Mélée Island?-en gondok vannak... Ettől LeChuck dühbe gurul: hogy lehet az, hogy bármilyen gond merül ott fel?! A tengert olyan iszonyatossá tette a jelenléte, hogy a kalózok még fürdeni sem mernek! A csicska dadogva hadarja, hogy egy új kalóz, sőt, inkább leendő kalóz érkezett a városba, aki fiatal, tapasztalatlan, sőt, tulajdonképpen nincs is semmi gond vele és nem is tudja miért zavarja ilyen apróságokkal a kapitány nyugalmát... LeChucknak azonban már szöget ütött a fejébe a dolog: a dolgot személyesen akarja kézbe venni. A tervei olyan nagyszabásúak, hogy nem szeretné, ha valamilyen idióta amatőr belepiszkítana... (kiről beszél ez?)

Miután visszakaptuk az irányítást sétáljunk tovább jobbra, ahol a város többi része található. A kapu utáni sarkon egy városlakóba botlunk, aki papagájt hord a vállán és boldog kiáltással fogad bennünket: "Hahó! Nincs neked egy Sven nevű rokonod?" Bolondok között semmin sem lehet meglepődni, tehát flegmán bökjük oda neki, hogy ugyan nem rendelkezünk ilyesmivel, ellenben ismertünk egyszer egy fodrászt, akit Dominique-nak hívtak (No, but I once...). Azt mondja, majdnem eltaláltuk a választ, szóval beszélhetünk üzletről: óhajtunk például vásárolni a Mélée Island? Legendás Elveszett Kincsének térképeiből? Csak egyetlen van raktáron, tehát ritka. Nagyon ritka. óhajtani ugyan óhajtanánk, de sajnos nincsen egy árva fityingünk sem (No, thanks. I don't have enough money). Majd egyszer később...

A szemközti sarkon néhány alacsony értelmi színvonalú kalózba botlunk. Továbbá egy jóval értelmesebb kinézetű patkányba. Egy ilyen díszes társulattal mindenképpen szóba kell elegyednünk:

Hű, de szép patkány!

(Hey, nice rat!)

Óh, szereted a patkányokat?

Hogyne, különösen fehér borban pácolva...

(Yes, especially...)

Ááááhhhh! Takarodj innen!

Imádom a patkányokat!

(Yes, I love rats)

Nagyon intelligens állatok. Sokkal intelligensebbek, mint AZOK! Egy történet is szól arról, hogy egy csomó patkány volt a legénysége annak a hajónak, ami visszatért a legendás Monkey Island?-ről...

Nem, az nem így volt! Azok majmok voltak!...

Kuss! Ez egy tök jó történet!

Hát ez hihetetlen!

(It,s amazing!)

De igaz! Aztán eladták a hajót Stannek egyetlen pennyért. Egyébként ez volt az egyetlen eset, hogy valaki ennyit kapott volna Stantől egy hajóért. Hát hiába: patkányok voltak...

Mondjátok csak, fiúk, nem ismeritek véletlenül azt a sunyi figurát ott a másik oldalon?

(Do you guys know...)

Mi van, térképet akarsz venni, mi? Tőlünk vegyél! A MI térképeink csúcsminőségűek, ellentétben azzal a kontárral ott a másik oldalon...

Áh, csak vicceltem. Ezek az eredeti másolatai Mélée Island? szülői munkaközösségének legutóbbi összejöveteléről. Na, akarsz egyet?

Hogyne. Hajlandó vagyok elvinni egyet, ha fizettek nekem két nyolcast

(No, but I'II take one if...)

Rendben. Ez így fair.

Mondjátok csak, fiúk, ti tényleg kalózok vagytok?

(Say, guys are you pirates?)

Nem, mi egy vándorcirkusztársulat vagyunk...

...csak a patkányom elijesztette az elefántot...

Kuss!

Hát persze hogy kalózok vagyunk! Ilyen szakadt ruhákat sehol máshol nem lehet szerezni.

Akkor miért itt vagytok az utcasarkon és nem egy hajóval raboltok, fosztogattok meg ilyen hasonlók?

(How come you're on this street...)

Óh, a kalózkodás manapság nem túl kifizetődő dolog. A tengereket természetfeletti erők uralják, akik a Monkey Island?-ről szoktak elindulni. Így tehát úgy döntöttünk, hogy átképezzük magunkat valami más szakmára. Vándorcirkuszt alapítottunk...

...de ez a patkány elriasztotta az elefántot...

...és most szomorúak vagyunk. Menj inkább te is haza.

A megrázó beszélgetésnek ezzel vége is: a kalózok ezután már nem hajlandóak szóba állni velünk. Addig jó nekünk...

Az utcán egy cégtábla lóg, ami a "Jó Öreg Gumicsirke-Görgővel-A-Közepén Shop" reklámja. Az egzotikus nevű bolt a szemben lévő ajtó mögött található. Odabent egy csomó voodoo-mütyürke fogad bennünket: bálvány, zanzásított fejek, a mennyezetről himbálózó csirkék, valamint néhány kosár, amiben valami sziszeg és Guybrush szerint jobb ha nem nyitjuk ki, mert az a sziszegő valami esetleg kijön belőle. Az egyetlen figyelemfelkeltő dolog a jobb oldalon lévő ládán fekszik : egy csirke. Egy gumicsirke, görgővel a közepén : mi a manóra használhatják ezt? Majd kiderül (PICK UP CHICKEN). A szoba végében egy cseppet sem bizalomgerjesztő félvér jósnő trónol valami gyanúsan fortyogó zöld leves mögött. Újabb terefere következik:

Miben segíthetek rajtad, fiam?

A nevem Guybrush Threepwood és egy híres kalóz vagyok...

(My name is...)

Várj... Ne mondj többet! Megéreztem, hogy a neved... a neved... a neved Guybrush... Guybrush Nusehair! Ja, nem. Threepwood. Nincs igazam?

Óha! Hát ez csodálatos! Tudd még egyéb trükköket is?

(Wow! That was amazing...)

Én nem üzletelek trükkökkel. Amit én tudok, az maga az Igazság!

Tényleg? Tud tenyérből jósolni? Gazdag leszek?

(Can you read palms?...)

Gondolatolvasó tudományom megsúgta, hogy a jövőd rendkívül érdekesen alakul. Ööööö, egyébként biztos vagy benne, hogy meg akarod tudni ezeket a dolgokat?

Naná! Mondjon csak el mindent, ami történni fog velem!

(Yes! Tell me evrything...)

Látomásom támadt...

Egy utazásra indulsz, hoszú utazásra. Egy hajó kapitánya leszel.

Hurrá!

Látom...

Mit? Mit lát?

Egy nagy majmot látok.

Yikes!

Látlak téged a nagy majom belsejében. Minden megvilágosodott: az utazásod sok részből fog állni. Látsz egy csomó dolgot, amit jobb lett volna nem meglátnod. Hallasz egy csomó dolgot, amit jobb lett volna nem meghallanod. Tanulsz egy csomó dolgot, amelyeket jobb lett volna nem megtanulnod...

Miféle dolgok azok? Utálom a meglepetéseket...

Nem! Még nincs itt az idő erre. Majd később gyere vissza, és én elmondok neked mindent...

Zöld leves durr, vödör le, jósnő el. Meglepő befejezés. Sétáljunk ki az utcára és tovább az árkádok alatt. A következő helyszínen, az első sarkon találjuk a vegyeskereskedés ajtaját, ahol egy csomó useful dolgot (például kardot, szájfrissítőt, ásót) árul egy ronda, szakadt vénember. Sajnos mindezt pénzért teszi és nekünk egyelőre csak két nyolcasunk van - ide tehát majd csak később térünk be. A ház melletti sikátorból hangos pisszegés, majd egy hívogató hang hallatszik. Nyilvánvaló, hogy nincs jobb ötlet, mint egy idegen városban, az éjszaka kellős közepén besétálni egy sötét sikátorba, ahonnan ismeretlen valakik pisszegnek nekünk. Aki megteszi, az meg is érdemli...
... mert találkozik Fester Shinetoppal, a városi sheriffel, aki elmondja, hogy csúnya dolgok szoktak történni a magányos vándorokkal, akik éjnek idején elhagyatott sikátorokban sétálgatnak. Mindegy mit mondunk neki, a lényeg az, hogy meg akarja tudni a nevünket (sajnos nem sikerül teljesen elsajátítania, tehát a biztonság kedvéért "Mindegyhogyhívnak" néven szólít minket). Aztán jelzi, hogy nagyon rossz időben találtunk erre a szigetre tévedni és sokkal jobban tennénk, ha a vakációnk eltöltésére valami más helyet szemelnénk ki magunknak. Egy sokkal biztonságosabb helyet... Miután Fester eltűnt a sikátorban, Guybrush fellélegzik, és úgy véli, hogy nagyszerűen érzi magát az olyan helyeken, ahol így néz ki a rendőr... (Milyen lehet a tolvaj?)

Az utcán a következő ajtó a templomba vezet. Itt egy becsületes kalóznak semmi keresnivalója sincs: annál inkább a mellette levő börtönben, ahol Otis, a város saját rabja fogad bennünket nagy ordítozással:

Szabadíts ki innen! A társadalom áldozata vagyok!

Nem is beszélve a szájbüdösségről...

Hé, hát elég nehéz lenne mentolfrisseségűnek tartani a lélegzetemet, ha itt nincs mást enni, csak patkányokat.

Hm, Menjünk ki a városból és sétáljunk el az elágazáshoz (FORK). Egy erdőbe jutottunk, ahol két úton mehetünk tovább (teljesen mindegy melyiken indulunk el, mert mindenképpen ugyanoda jutunk). A következő helyszínen néhány szokatlan sárga virág vonja magára a figyelmünket. Természetesen szakítunk egyet magunknak (PICK UP PLANTS). Egyelőre csak visszafelé tudunk menni - Guybrush nem hajlandó továbbmenni valami használható térkép nélkül.

Az útkereszteződéstől sétáljunk tovább a tisztásra (CLEARING), amelynek közepén egy hatalmas cirkuszi sátor éktelenkedik. Odabenn két különös ruházatú artista folytat élénk vitát arról, hogy tulajdonképpen melyiküknek is kellene belemásznia a sátor jobb oldalán felállított ágyúba. Az egyik azon erősködik, hogy ő allergiás a puskaporra és állandóan tüsszögnie kell tőle, a másik meg azt bizonygatja, hogy őt meg a múlt héten megsebesítette az oroszlán. Természetesen egy apró kis karcolás nem mérhető össze egy komoly allergiával, bár nem szép, ha az az allergia nem is létezik... Így tehát elvannak az artisták egymással, míg meg nem szólítjuk őket. Tök mindegy mit mondunk nekik: krákoghatunk vagy megkérdezhetjük, hogy van-e fürdőszoba itt valahol? Erre rögtön odasereglenek hozzánk és buzgón az után érdeklődnek, hogy nincs-e kedvünk egy csodálatos / halál-megvető / igazából-nem-is-olyan-halálmegvető / egy-veszélyes / igazából-nem-is-olyan-veszélyes / egy EGYSZERŰ tettre (Hál'Istennek nem ragozták tovább!) a csodálatos / kalandos / akrobatikus / hihetelenül-jól-ismert / mesés / repülő Fettucini testvérekkel? Végül is a mi dolgunk mindössze csak annyi, hogy belemászunk abba az ágyúba és ők majd kilőnek bennünket belőle. Keresztül a sátron. Teljesen biztonságos... Jó. Végül is ez tényleg csak egy apró szívesség és egyébként is fizetnek érte 478 nyolcast (OK, I'll do it).

A fiúk boldogok és azután érdeklődnek, hogy van-e nálunk sisak? Sisak? Milyen sisak? Jaaa, sisak! Hát persze, hogy van! (Of course I have a helmet...) (Milyen sisak?). Sajnos nem vették be a blöfföt: látni akarják, mert egészen biztosak akarnak lenni benne, hogy a trükk biztonságos és még véletlenül sem fogunk megsérülni. Mármint a zajártalomtól. Sisakunk ugyan nincsen, de ha számba vesszük az eddig összelopkodott tárgyainkat, akkor találunk egy dolgot, amit a fejünkre húzhatunk: a fazekat (USE POT). "Óh, hát ez lesz a sisak!" - mondják elégedetten a fiúk. "Akkor megcsináljuk. Csak mássz fel erre a stokira, tedd fel a sisakodat, mássz bele az ágyúba és a többit majd mi elintézzük." Guybrush egy ideig kétkedve méregeti a barátságtalanul visszhangzó ágyúcsövet - aztán belemászik. DURR! "Működik!" - örülnek az artisták, amíg átzúgunk a légtéren és beleakadunk a trambulinba. Csak később szaladnak oda hozzánk, hogy megnézzék egyben vagyunk-e - ilyen helyzetben az egyetlen logikus válasz a kérdésükre természetesen az, hogy a nevünk Bobbin és a mamánkat keressük (I'm Bobbin...). Ez megnyugtatja őket. Sietve átadják a pénzt, megegyeznek abban, hogy az irányzékon egy kicsit módosítani kell, aztán rögtön összevesznek azon, hogy melyikük próbálja ki legközelebb...

Most, hogy a rövid megrázkódtatás alkalmával gazdagok lettünk, sétáljunk vissza a városba ahhoz a polgárhoz, aki papagájt visel a vállán és mellesleg térképeket is árul. Gúnyos mosollyal fogad bennünket, hogy mégiscsak visszatértünk a térképért és kifejezi abbéli reményét, hogy most már elegendő pénzt is hoztunk magunkkal. Hát persze, legalábbis reméljük... (I'll take it...) Száz aranyért meg is számítja. Szerinte bölcsen cselekedtünk, de most tűnjünk innen a fenébe. A térképet tényleg átadta, de amikor megnézzük (LOOK AT MAP), kiderül róla, hogy ez nem egy térkép! Úgy néz ki, mintha egy tánclecke lenne: Do the Monkey! A polgártól való távozás után reklamációnak helye nincs.

Menjünk tovább az árkádok alatt, és most már bepillanthatunk a kereskedésbe is. Az asztal mögött egy goromba vénember álldogál, aki mindenkiben tolvajt sejt. (Bölcs meglátás!) Tud valamit a Sword Master tartózkodási helyéről. Óh, ez később még hasznos lesz valamire!... Egyelőre csak érdeklődjünk szájfrissítő után (I could really use a breath mint). Nahát ettől még az öregnek is felderül az arca: kérve kér, hogy ne csak egyet vegyünk, hanem vigyük el az egész rolnit: mindössze 1 nyolcasba kerül az egész. További kérdésére feleljük azt, hogy egy kicsit nézelődünk (I think I'd just like the browse) - amíg azon dohog, hogy butiknak nézzük az üzletét vegyük magunkhoz az ásót (PICK UP SHOVEL) az emeleti páncélszekrény mellől (a szekrény sajnos zárva van...), majd a kardot is a pult mellett álló ládák tetejéről. Menjünk vissza az öreghez, és miután szóba elegyedtünk vele (About this sword/shovel...), vegyük meg mindkét tárgyat (I'll want it.) A tranzakció 175 nyolcast emésztett fel a vagyonunkból, viszont nagyszerű felszerelések birtokában vagyunk. Ennek örömére mondjuk azt, hogy a Sword Mastert keressük. A vénember gonoszul rikácsolva azt mondja, hogy a titkos tartózkodási helyről senki sem tud - kivéve persze őt! Azt mondja, hogy elmegy és megkérdezi tőle (még egy nő!), hogy akar-e látni bennünket és ha a válasz igenlő, akkor majd elvezet hozzá. Mi addig várjunk türelemmel, és főleg ne nyúljunk semmihez... Egy idő múlva visszatér (ha megnyomjuk az asztalra kitett csengőt, akkor azonnal) és azon mérgelődik, hogy mihelyt kiteszi a lábát, két másodpercen belül elkezdi valamelyik hülye nyomkodni a csengőt. A Sword Master egyébként azt üzeni, hogy ugorjunk a tóba. Talán nem ez a meghívás nála. Mindegy később majd ellátogatunk hozzá és megbeszéljük vele ezt az ugrálós dolgot.

Most menjünk át a börtönbe meglátogatni a mi jó öreg büdösszájú barátunkat. Épp az imént vásároltunk egy egész rolni szájfrissítőt, eggyel igazán megszánhatjuk (GIVE BREATH MINTS TO PRISONER). Na, most már lehet vele beszélgetni:

Óh! Grog-O-Mint! Mily' frissítő! Kösz. Na, szóval azért jöttél, hogy kiszabadíts innen?

Egyáltalán ki vagy te?

(Who are you?)

A nevem Otis. Tovább nem tudom. Oly régóta vagyok itt, hogy már nehezen emlékszem. Talán jobb lenne, ha kiszabadítanál innen engem, mielőtt teljesen meghülyülök. Nem látod, hogy ártatlan vagyok?

De miért vagy börtönben, ha ártatlan vagy?

(But why are you in the jail...)

Mert átvertek! Nem is szedtem azokból a virágokból!

Miféle virágokból?

(What flowers?)

Azokból a Caniche Endormi sárgákból ott az erdőben. A törvény tiltja a gyűjtésüket.

Szerezhetek neked valamit?

Naná! A szabadságomat, vissza! Egyébként hozhatnál valamit, amivel távol tarthatnám magamtól azokat a kedves kis patkányokat. Cserébe odaadom az egyetlen dolgot, amim csak van: egy répatorta, amit Tillie nénikém sütött. Utálom a répatortát!

Egyébként milyen itt a koszt?

(So, how's the food in there?)

Óh, hát csak a szokásos! Moslék, grog, zabkása, patkányok bogarak és tetvek, már ha sikerül megfognom őket. Azonkívül van egy répatortám is, amit Tillie nénikém sütött, pedig tudja, hogy utálom a répatortát. Szerencsére a szakács a bárból régi jó haverom és ő szokott becsempészni néha nekem egy-két finomságot...

Hát ez a Shinetop sheriff egy elég nagy bunkó, nemde?

(Sheriff Shinetop sure is a jerk, isn't he?)

Na, ne viccelj! Fester Shinetop a leghitványabb fickó a szigeten. Szerencsére a kormányzó általában rajta tartja a szemét. Egy rendes, egyszerű sheriffünk volt, aki egyszerűen meghalt igencsak különös körülmények között. Ha engem kérdezel, szerintem az új seriff keze van a dologban.

Azt hiszem, eleget beszéltél már, Otis...

Remélem nem hiszed el, amit egy ilyen piszkos vagány összehord. Bármit kitalál, hogy elkerülje a társadalom megvetését.

Mindegy, hogy mit mondunk neki, a végén úgyis arra fog kilyukadni, hogy ezentúl rajtunk tartja a szemét és bármilyen dologba is kezdenénk, nagy baj lesz. Mivel Otis sem akar már velünk csevegni (kiszáradt a torka az eddigitől is), sétáljunk ki a börtönből és menjünk tovább a kormányzó kastélya felé vezető úton. Rögtön meg is látjuk a veszélyt, amiről a kalózok beszéltek a kocsmában: a bejárathoz vezető ajtót öt megvadult piranha pudli őrzi! Guybrush nem is nagyon akar közelebb menni hozzájuk. Inkább azon morfodírozik, hogy mivel kábítsa el őket - van ugyan egy szép kis cubák nálunk, de nem a pudlik felhizlalása a cél. Végül kisüti, hogy az erdőben szedett virágok pora erősen bódító hatású, tehát ezzel megtuningolva egy kicsit a cubákot (USE YELLOW PETAL WITH HUNK OF MEAT), az eredmény nem is marad el (GIVE MEAT WITH CONDIMENT TO PIRANHA POODLES). A pudlik vadul felzabálják az egészet, majd egy másodperc múlva el is nyekkenek. Közben jön egy Important Notice is a játék szerzőitől: "Ezek a kutyák nem döglöttek meg, mindössze ALSZANAK! Nem bántjuk az állatokat ebben a játékban!" Ennek örömére be is mehetünk a kastélyba.

Odabenn egy nagyszerűen berendezett hallt látunk, amelynek méltó dísze a falon függő festmény és a szomszéd szobába vezető ajtó mellett álló értékes Ming váza (PICK UP VASE). Sétáljunk be az ajtón. Aztán amikor Fester Shinetop előbújik a függönyök homályából, már mindenki sejtheti, hogy ebből baj lesz... Különösen amikor a markát dörzsölve megindul utánunk...

Az ezután következő jelenetekre áldó fátylat borít, hogy nem látunk egy kukkot se a hall falától. Mindenesetre az OW KABOOM és egyéb hasonló kiáltások következtetni engednek a bent zajló eseményekre. Hirtelen megjelenik Guybrush és visszateszi a helyére a vázát. Szerinte jobb, ha ezt itthagyja - aztán megy vissza folytatni. Akik ismerik a MANIAC MANSION-t, azok a következőkben nagyszerűen fognak szórakozni: az üzenetsorban automatikusan megjelenő szövegek ugyanis egytől-egyig onnan származnak. A benti történésekről innen értesülünk: a kezünkbe kerül egy gopher repellent (patkányirtó), amit először kipróbálunk egy hörcsögön, aztán egy másik hörcsögön, aztán egy egész hordán; a yakot ugyan nem nagyon tudjuk megmozdítani, de egy staple remoVer-rel kibányásszuk belőle a wax lips-et (itt viszontlátjuk hősünket, mert a festményt kidöntve átesik ebbe a szobába - természetesen csak addig, míg levesz a könyvespolcról egy Manual of Style-t, aztán ismét fejest ugrik a festménybe). HOPP! Megvan a Sokkezű Bálvány! Hát ez csodálatos, csak az a baj, hogy nem tudjuk felvenni... Nem baj, azért a küzdelem halad tovább a fal mögött! Aztán elcsendesedik, amikor az üzenetsor arról tájékoztat bennünket, hogy egy pick up heavy chair és use heavy chair with sheriff parancs került végrehajtásra. Ezután főhősünk megjelenik az emeletre nyíló ajtóban és elégedetten nyugtázza, hogy ez egy darabig majd megnyugtatja a fiút. Sajnos a bálványt nem tudta elhozni, mert szüksége van még egy ráspolyra is. A csoda egyébként az, hogy a sok marhaság a MANIAC MANSION-ból nálunk is maradt, lehet őket LOOK-olni, USE-olni, stb. Egyelőre tehát sétáljunk vissza a városba.

Próbálkozzunk mondjuk a derék boltosnál, ahol érdeklődhetünk álkulcs iránt (Do you have files?). "Milyenre gondolsz? Összetűzhetősre vagy körömreszelőre?" Megint tök mindegy, hogy mit válaszolunk (mondjuk feleljük azt, hogy Yes. - az egy elég tartalmas válasz a kérdésre), mert úgyis az lesz, hogy sajnos éppen most fogyott ki a készletből. Tovább kérdezősködhetünk patkányirtó (I'd like some...) után is. "Áh, tudtam, hogy azt fogsz kérni - de nincs egy darab se." Úgy látszik, mostanában kifogyott egy kicsit a raktár. Na mindegy, látogassuk meg a mi jó öreg Otis cimboránkat a börtönben, hátha tud valami bővebb felvilágosítást adni a dologgal kapcsolatban.

Még mindig nem nagyon akar beszélgetni, viszont boldoggá tehetjük egy pocokriasztóval (GIVE GOPHER REPELLENT TO PRISONER). Máris egy répatorta boldog tulajdonosainak érezhetjük magunkat, amelyről kiderül, hogy torta-mivoltához képest elég nehéz. Az OPEN CAKE parancs után, mindjárt kiderül, hogy miért: Tillie néni talán mégsem kitolni akart a derék Otis öcsivel, amikor egy ilyet hozott neki, mert egy ráspoly volt belesütve. Otis ugyan elfelejtette use-olni, de mi nem fogjuk... Menjünk vissza a kormányzó palotájába és ugorjunk fejest a festmény helyén tátongó lyukba. Újabb automata történések veszik kezdetét a fal mögött, amelynek áldozatául esik jónéhány tárgy a Maniac Mansion-ból, de lényeg az, hogy a ráspollyal már hozzájutunk a Csodálatos Bálványhoz. A móka végén Guybrush megint a lépcső tetején nyíló ajtóban jelenik meg - csak most kivételesen nem a kilincset használja, hanem áttöri az egészet és rövid repülés után a földszinten landol. Nemsokára megjelenik a kilövőállás is Fester Shinetop személyében.

Még nem végeztem veled.

Ajjajaj...

Úgy gondoltad, hogy csak úgy elhúzol innen a Sokkezű Bálvánnyal, mi?!

Izé, mindjárt megmagyarázom a dolgot...

Majd inkább én! Megmérgezted a kormányzó kedvenc pudlijait...

Hiszen csak alszanak!...

... betörtél a házába...

Hiszen nyitva volt az ajtó!...

... és elloptad a műgyűjteményének egyik legértékesebb darabját!

Önt tévképzetek gyötrik!

Igen? Na, akkor halljuk a te magyarázatodat!

Ő mondta, hogy az enyém lehet!

Mi folyik itt?

Elcsíptem ezt a jómadarat, amint éppen megfújta a bálványodat, kormányzó. Azt mondta, hogy nekiadtad!

Ez így igaz. Nekiadtam.

MICSODA?

Hallottad, Fester. A kérdés csak az, hogy hogyan jutott be ide, amikor te őrködsz itt?!

...öööö...

Na, tűnj el Fester! Majd én kézbeveszem a dolgot!

Veled később még számolok!

(Itt a dramaturg megvágta a leírást, mert a játék átment egy kicsit Claire Kennethbe. Marley kormányzókisasszony hosszan ecseteli, hogy milyen édes az arcunk, milyen ügyesek vagyunk, stb. miközben minden mondatára különösen értelmes dolgokat (Er..., Umph...; Blfft..., Grlypt..) válaszolhatunk). Miután Guybrush megállapította, hogy egész jól tud beszélni a nőkkel, kivonulhatunk a palotából. Az ajtóban egy kis problémába botlunk: Fester Shinetopnak hívják.

Hová, hová, Threepwood?

Kopj le, Fester!

Azt hiszem egy kicsit le kell hogy hűtselek. Old le szépen a kardodat...

(Vált a helyszín és a dokkban találjuk magunkat, meglehetősen kínos körülmények között: a Csodálatos Bálvány a nyakunkhoz van kötözve egy kötéllel és a móló szélén áll. Pillanatnyilag...)

Hát ez lett a küldetésed vége. Bajkeverő napjaid ezzel lezárultak Mélée Island?-en. A terveim a kormányzóval túl nagyralátóak és túl közel vannak már a beteljesedéshez ahhoz, hogy egy sarki lamer beleköpjön a leveskémbe. Viszlát, Mr. Borstorta vagy Kajlaarcú vagy hogy a jóégbe hívnak...

Hm, a dolgok végül is kezdenek jóra fordulni.

Mint már korábban kiderült, főhősünk akár 10 percig is képes a levegőt visszatartani a víz alatt - ennyi idő talán mindenkinek elegendő lesz a teendők kitalálásához. Mivel a bálványhoz vagyunk kötözve, nem túl nagy a mozgásterünk - talán fel kellene venni... (A tengerfenéken egyébként egy csomó hasznos tárgy hever (pengeéles olló, összetört üveg, halálos húsbárd, stb.) - ha várunk egy kicsit a víz alatt, akkor fény derül arra is hogy hogyan kerültek ide: két-két láb érkezik jobbról és balról, majd arról csevegnek, hogy a bűnjelet be kellene dobni a tengerbe. Lehet, hogy nem ők voltak az elsők, akiknek eszébe jutott ez a hely?) Miután visszamásztunk a mólóra, megjelenik a szép kormányzó is és biztosít bennünket róla, hogy Fester nem az ő parancsára helyezett el minket a tengeri élővilág társaságában. Elhangzik néhány negédes szó, nagy a szerelem [ vágás! ] ... aztán Guybrush megy tovább teljesíteni a küldetéseket. A Bálványt elvihetjük a fontosnak tűnő kalózoknak a kocsmába (köszönik szépen) és folytathatjuk a további próbákat.

CoVboy

Folytatás következik...