Grazie Capitano!

Alessandro Del Piero nyílt levelet intézett szeretett csapata hűséges szurkolóihoz, annak apropóján, hogy szerződése ma járt le a Juventusszal. Úgy tűnik bekövetkezett az, amire sokan nem vártunk, el sem tudtuk volna képzelni: egy korszak véget ért.

A kapitány.

"Itt a vége, a szerződésem a Juventusszal ma lejár.

Ugyan nem újdonság, de tudva, hogy most már "hivatalos", még mindig hatással van rám. Nem tölt el szomorúsággal, nincs bennem megbánás vagy nosztalgia.

Többé már nem. Azért nem, mert volt időm visszaemlékezni mi is történt velem az utolsó Bianconeris szezonomban, visszamenni és újra átélni a legnagyszerűbb álmot, amit kívánhattam.

Minden emléket, örömöt, diadalt és - hogy őszinte legyek - néhány keserűséget is a közelmúltból... Ma ezek az emlékképek villannak fel a szemem előtt és egy bizonyos ponton összemosódnak az utolsó torinói meccsem ölelésévé.

Ez az a kép, ami magában foglal mindent, egy olyan pillanat ez, amit mindig magamnál akarok tartani és ami május 13. óta a szívemben él. Semmi sem törölheti ki onnan.

Nemrég, még a nyaralás előtt kiürítettem a szerkényemet Vinovoban és kifelé menet megálltam ott, ahol hosszú hónapokon keresztül vártatok rám egy fénykép, egy autogram vagy csak egy "szia" reményében... hóban, jégen, esőben, égető napsütésben. De most én vagyok az, aki tisztelgek és köszönetet mondok nektek, ahogyan Ti is tettétek azt velem.

A játékosok mennek, de a Juventus örök. A csapattársaim maradnak, akiknek a legjobbakat kívánom és akiket mindig biztatni fogok.

Mindenekelőtt ami marad, azok Ti vagytok, a rajongók, akik a Juventust jelentik. Az a mez, amit imádtam és mindig is imádni fogok, amit vágytam és tiszteltem, szünet nélkül. Örülök, hogy utánam mások is viselhetik ezt a mezt és annak is, hogy minden 10-es szám felett mindig is az én nevem volt látható, amióta csak neveket kezdtek nyomtatni a Bianconeri mezekre.

Örülök majd, bárkié is legyen jövő évben a mezem és örülök, hogy bárhol - Olaszországban és szerte a világon - valaki arról álmodik, hogy viselje. Büszke lennék, ha valaki követné az utamat, ahogy én is arról álmodtam, hogy ezt teszem más bajnokok, példaképekkel, legendákkal.

Holnaptól nem vagyok többé Juventus-játékos, de örökké egy leszek közületek. Most egy új kaland kezdődik és ugyanolyan feltüzelt vagyok, minde 19 nyárral ezelőtt voltam.

Arrivederci. Köszönök mindent!

Alessandro."

Del Piero 300

Egy évvel ezelőtt egy olasz csatársztár spártai egyszerűséggel elért 300-as gólrekordjáról emlékeztünk meg, most egy másik fenomén (Il Fenomeno Vero) érte le ezt a mérföldkövet. Alessandro Del Piero a hétvégén belőtte 300., majd öt perccel később a 301. gólját a Juventusban, azaz Filippo Inzaghihoz hasonlóan duplázva érte el a rekordot, de a két csatár közti hasonlóság itt véget is ér.

Del Piero egészen más típusú játékos, mint a Tizenhatos Tábornoka. Nem befejező csatár, így még szebb eredmény, hogy ő is elérte a 300-as határt, de ő mellette számtalan gólpasszt is kiosztott a csapattársainak. A Juventus legendája gyakorlatilag mindent megnyert a torinóiakkal, az pedig, hogy 2010-ben is ő a Juve legjobb játékosa, egyrészt zsenialitásának bizonyítéka, másrészt a hitvány Juventus komoly kritikája.

Del Piero 300-301

Del Piero 35 évesen már nem gyors, de erényeit ugyanúgy állítja az imádott csapat szolgálatába, mint amikor 1993-ban először lépett pályára a Juventusban. A torinói óriásklubbal végigélte az elmúlt 17 év minden sikerét és bukását, soha nem került komolyan szóba, hogy elhagyja a klubot, még akkor sem, amikor a csapatot a bundabotrány miatt 2006-ban a másodosztályba száműzték. Ehelyett gólkirály lett a Serie B-ben is, majd egy évvel később a visszajutó csapattal megismételte ugyanezt az első osztályban is.

Juventus - Siena

A 300-as határt minden idők egyik leggyengébb Juventusában érte el, de a góljain egyáltalán nem látszik, hogy vele is szaladna az idő. Diego Maradona mondta róla, hogy „Del Piero igazából soha nem fog kiöregedni”, amit a hétvégén a 300.-kal kevésbé, a 301.-kel már sokkal inkább bizonyított: ehhez a lövéshez olyan tökéletes rúgótechnika kell, mint az övé.
Egy Del Piero-léptékű sztárnál komoly eredmény, hogy nincsenek ügyei, nem szerepel a pletykalapok címlapján. Titokban vette feleségül csapattársa, Nicola Amoruso húgát 2005-ben, akivel 1999 óta vannak együtt, két gyermekük született. Signora Del Piero a Siena elleni meccsen is ott volt a díszpáholyban, és "300" feliratú pólóban ünnepelte a csatár barátaival a történelmi gólt. Öt perccel később azt is bizonyította, hogy jól ismeri férjét: Del Piero következő góljánál az egész díszpáholy háttal a pályának ugrált, a pólójuk hátán a "301" felirattal.

Mártha Bence

Fulham - Juventus (4-1)

Története egyik legnagyobb győzelmét aratta csütörtök este a Fulham, amely hazai pályán 4-1-re elintézte a Juventust, így 5-4-es összesítéssel búcsúztatta az olasz csapatot, és bejutott az Európa-liga negyeddöntőjébe. A továbbjutást jelentő találatot Clint Dempsey lőtte, az amerikai azonban nem feledkezett meg a két gólt szerző Gera Zoltánról sem, aki szerinte bizonyította a klasszisát. Jonathan Zebina a Juventus rasszista szurkolóira panaszkodott, míg Alessandro Del Piero elmondta, meg sem fordult a fejében, hogy kieshetnek. Részletek...

A rommá vert Juventus

Hiába vezetett David Trezeguet góljával 1-0-ra a Juventus a Bayern München ellen a Bajnokok Ligája A-csoportjának ki-ki meccsén, a találkozót végül 4–1-re a meggyőzőbben futballozó bajorok nyerték meg, és így a „zebrák” búcsúztak a legrangosabb európai kupasorozattól. Ciro Ferrara, a Juventus edzője a találkozó után nem keresett kifogásokat, elismerte, a német csapat megérdemelte a továbbjutást.

Elbukta a nagy vizsgát a Juventus

„Nagyon sajnálom a klubot, a csapatot és a szurkolókat egyaránt. Fájdalmas kiesni a Bajnokok Ligájából. Nem szereztünk pontot az utolsó két meccsünkön, egyszerűen nem tudtuk kezelni a kiélezett helyzetet, nem voltunk képesek felnőni a feladathoz” – mondta csalódottan az olasz televíziónak a vezetőedző a mérkőzés után.
A szakember nem keresett kifogásokat, elismerte, hogy a müncheniek jobb teljesítményt nyújtottak, és győzelmükkel megérdemelték a továbbjutást. „Minden tekintetben felülmúlt minket a Bayern, igen keveset tettünk le az asztalra. Nagyon nehéz megfogalmazni, mi volt a bukás oka. Ez olyan sorozat, amelyben mindig motiváltnak kell lenned” – fogalmazott kritikusan a Juve mestere.
Természetesen Jean-Claude Blanc, a „zebrák” elnöke sem kerülhette ki az olasz sajtósok kérdéseit. „Túl sok energiánkat emésztette fel az Inter elleni mérkőzés, fizikailag ma nem tudtuk állni a versenyt. A Bayern nagyszerű csapat, és ezen a mérkőzésen kijött a különbség a két együttes között” – mondta rövid értékelésében a presidente, aki arra hívta fel a szurkolók figyelmét, hogy a nehézségekben is ki kell tartani a szeretett csapat mellett.
„Célunk, hogy tovább erősödjünk, és folytassuk a megkezdett munkát úgy, ahogy eddig. Hogy Ferrara marad-e? Természetesen. Megerősítem a pozícióját” – mondta Jean-Claude Blanc.
Louis van Gaal, a vendégek holland vezetőedzője érthető módon sokkal felszabadultabban nyilatkozott a lefújás után. „A Bayern volt a jobb csapat a pályán. Rendkívüli első félidőt játszottunk, amelyben nem volt szerencsénk, mégis tudtunk válaszolni a Juventus találatára, és ez megfordította a mérkőzést. Talán könnyebb volt felkészülnünk az összecsapásra, mert nekünk csak egy eredmény volt elfogadható, de ma este bizonyítottuk, hogy milyen tartásunk van” – dicsérte csapatát a szakember.

A Juve-Bayern dönt a továbbjutásról

Juventus elleni hazai, 2–0-s győzelmével megszerezte a csoportelsőséget a labdarúgó Bajnokok Ligája A jelű kvartettjében a Girondins Bordeaux. A Bayern München 1-0-ra kiszenvedte a győzelmet a Maccabi Haifa ellen, így a német rekordbajnok az utolsó fordulóban élet-halál meccset játszik Torinóban. A bajoroknak győzni kell a továbbjutásért, a Juventusnak elég az iksz is.

Szárnyal a Bordeaux: a francia bajnoknak a csoportgyőzelem is megvan a Juve legyőzésével (Fotó: Reuters)

Az első félidő Bordeaux-ban sem volt sokkal jobb, 45 perc alatt összesen négyszer találta el a kaput a két csapat… Az egyébként is végig enyhe fölényben játszó Girondins hagyta ki a legnagyobb ziccert, a 38. percben Maruan Samah egyedül lépett ki, de Gigi Buffon hárítani tudta lövését. Fordulás után aztán hamar megszerezték a vezetést a franciák, Jaroslav Plasil szabadrúgása után Fernando emelkedett a legjobban, és fejesével szemben Buffon tehetetlennek bizonyult (1–0). A Juve válaszát Diego próbálta postázni – löketét Carrasso hatástalanította –, majd a brazil irányító Alessandro Del Piero előkészítése után kihagyott egy nagy ziccert is. Del Pieró számára ezzel véget is ért a meccs, a fiatal Ciro Immobile váltotta fel, Amauri helyére pedig Giovinco állt be – a Juve támadójátéka ettől sem lett pörgősebb. A 93. percben Samah bólintott egyet egy szöglet után, végleg lezárva a nyitott kérdéseket – a Girondins teljesen megérdemelten nyert 2–0-ra.
A torinóiak bordeaux-i bukásukkal magukat hozták nehéz helyzetbe, így az utolsó fordulóban hazai pályán a továbbjutás eldöntéséért meccselnek a Bayernnel.

Juventus–Maccabbi Haifa (1-0) 2009

A Juventus Giorgio Chiellini második félidő elején fejelt góljával 1–0-ra legyőzte a Maccabbi Haifát, és a második helyen áll a Bordeaux mögött.
Az Öreg Hölgy francia támadója, David Trezeguet elégedetten nyugtázta a három pont begyűjtését, de csapata játékában talált kivetnivalót. „Nem vagyunk teljesen elégedettek azzal, amit támadásban nyújtunk – értékelt Trezeguet. – Még mindig nem szerzünk elég gólt, túl sokat foglalkozunk a védekezéssel."
„Ennek ellenére nagyon örülünk a győzelemnek, hiszen fontos három pontot gyűjtöttünk be, és az ellenfél nagyon megnehezítette a dolgunkat – folytatta a 32 éves csatár. – Ismétlem, nagyon sok munka vár még ránk, de tudunk hová fejlődni."

Nem bírt egymással a Bayern és a Juve (0:0)

Tapogatózó játékkal indult a szerdai játéknap rangadója, amelyet két korábbi BL-győztes vívott: a Juventus látogatott Münchenbe. Az első percekben legalább veszélyben forogtak a kapuk – elsősorban a torinóiaké –, ezt követően azonban negyedórányi eseménytelen mezőnyjáték következett. Először Diego unta rá erre, aki egy percen belül kétszer is távoli lövéssel vétette magát észre, a túloldalon viszont Ribéry csapott be két védőt is parádés cselekkel, majd közelről centikkel emelt a kapu fölé.

Ezek után egyértelműen a hazaiak kerültek fölénybe, s ők vezettek veszélyesebb támadásokat is. A túloldalon csak egy, igaz, annál veszélyesebb esemény történt, amikor Camoranesi lövését kellett hárítania Buttnak. Ekkor már sokkal látványosabb játék folyt a pályán. A hazaiak számára azonban nem jött jól, hogy Robben megsérült, a félidő végén le is kellett cserélni.

Ha lehet, a második félidő még visszafogottabban kezdődött, mint az első. Nem csoda, hogy a játékrész közepén már a hazai szurkolók is hangos füttyszóval illették kedvenceik passzolgatását. Izgalmat legfeljebb Ribéry elfutásai okoztak, de beadásairól rendre lemaradtak a hazai támadók. A túloldalon még ennyit sem produkáltak, s legfeljebb akkor emelkedett a drukkerek vérnyomása, amikor Van Buyten „bénázása” után Iaquinta lőtte el estében a labdát – az érkező csapattárs, Trezeguet elől.

Az utolsó negyedórában egyes-egyedül Iaquinta újabb lövése érdemel még említést az unalomba fulladó találkozón. A döntetlennek a vendégek örülhetnek jobban, hiszen legfőbb riválisuk otthonából sikerült ponttal távozniuk, igaz, jelenleg így sem állnak továbbjutó helyen.

A Bordeaux elcsent egy pontot a Juve otthonából

Torinóban az első félidő jobbára úgy alakult, ahogy a vendégek elképzelték: Menegazzo már a 4। percben gólhelyzetbe került, de lövését Buffon kitűnő reflexszel hárította, majd a 10. percben gyors jobb oldali akció után Chalmé Yoann Gourcuff elé tálalt, de az irányító nem tudta kihasználni a lehetőséget.
Ha ez nem lett volna eléggé bosszantó a „zebrák” drukkereinek, hamarosan ismét Gourcuff ijesztgetett, de a tizenhatoson belüli esése után Övrebö továbbot intett.

A középpályát gyorsan átjátszó (értsd: a labdát rendszeresen hosszan előrevágó) Juve Vincenzo Iaquinta és Amauri révén veszélyeztette a vendégek kapuját, de Cédric Carrasso vagy védett, vagy – ha éppen hibázott – jól fohászkodott…

A második félidő ziccerekkel kezdődött, előbb Legrottaglie mentett az utolsó pillanatban Wendel elől, majd Samah lépett meg egyedül, de Buffon lábbal mentett a ziccerben। A hazaiak Iaquinta révén szerezhettek volna vezetést, de a csatár visszagurítás helyett nullszögből akart gólt lőni, nem jött össze neki… Az 55. percben a Girondins kapust cserélt, Ulrich Ramé jött Carrasso helyére.
Az új kapuvédő mögött mindössze nyolc perc múlva már meg is rezzent a háló: Fabio Cannavaro jó labdát adott Iaquintának, aki most is egyedül fejezte be az akciót – ezúttal sikerrel, kötényt adva a kapusnak (1–0).

Cannavaro nem sokkal később cserét kért, a két kapus pedig továbbra is munkában maradt, Buffon Menegazzo löketét, Ramé pedig Amauri közeli fejesét tolta kiegy szöglet után. A Bordeaux aztán az utolsó negyedórára fordulva egalizált: Gourcuff szabadrúgása után Plasil maradt üresen (és lesen?), a cseh középpályás pedig közelről betalált, majd azzal a lendülettel le is cserélte őt edzője, Laurent Blanc (1–1).
A hátralévő 15 percben még mindkét csapat megpróbálta megszerezni a győztes gólt, nem koronázta azonban siker a próbálkozásokat, bár Marchisio még eltalálta a lécet। A Bordeaux értékes ponttal távozott a torinói Olimpicóból.

Ciao Nedved!

A 36 éves cseh játékos hétvégén, a Lazio elleni mérkőzésen lépett utoljára pályára a Juventus színeiben. Újságíróknak azt nyilatkozta, örül, hogy végre abbahagyja a játékot, és a jövőben a futásra sem akar gondolni...


"Nagyon nehéz, de egyben csodálatos nap is volt. Éreztem a szurkolók és a társak szeretetét, ami bebizonyítja, hogy óriási dolgokat vittünk véghez együtt. Nem vártam ekkora ünneplést, nagyon boldog vagyok, hogy egy olyan csapatban játszhattam, ahol ilyen rendkívüli szurkolók vannak. Mától többet nem fogok futni, a 11-es számomat pedig Amaurira hagyom, aki nagyon megérdemli. Holnaptól végre minden időmet a családomra szentelhetem, akik annyi éven át vártak rám. Mikor találkozunk legközelebb? Amikor jövök a stadionba szurkolni a csapatnak. Nagyon kötődöm Torinóhoz, itt maradunk, itt élünk majd a családommal.

Mindenkinek éreznie kell, milyen a Juventusban játszani, mert hihetetlen érzés. A Juve mindig is a maximum volt és az is marad örökké" - Pavel Nedved.

A Juventus és minden szurkolója megköszöni Pavelnek ezt a csodálatos büszkeséggel, határozottsággal, odaadással, erővel, szenvedéllyel átélt nyolc szezont!