Silverlight 5 – Egy hosszú út vége?

Végre megérkezett a Silverlight legújabb kiadása. A kérdés csak az, hogy tudunk e örülni neki? A korábbi pletykák szerint a Silverlight 5 kizárólag Windows és Internet Explorer környezetben lesz használható. A beépülő gyakorlatilag így megszűnne keresztplatformos megoldás lenni. Szerencsére ma már tudjuk, hogy ez nem igaz! Természetesen a Silverlight továbbra is működik minden jelentős browser-en, IE7-től felfelé, Firefox 3.6-től felfelé, Chrome 12-től felfelé – illetve Macintosh-on Firefox és Safari alatt. A P-Invoke és a DirectX-re támaszkodó 3D azonban csak Windows-on érhető el. A Silverlight 5 erősebb, mint valaha, a támogatással kapcsolatosan mindent elmond a lenti ábra valamint a Microsoft által ígért 10 év support ciklus! Valaki tud ezzel versenyezni ma?

Backup Windows Mobile 6.1-en

Elég régen rendelkezem már egy HTC Diamond maroktelefonnal. A telefon alaprendszere Windows Mobile 6.1. Ma már nem túl trendi ez a cucc, de még mindig nagyon jól megvagyunk egymással. Igaz egy ideje már nem akar semmivel sem szinkronizálni. Persze a névjegyek csak gyűlnek és gyűlnek, a telefonon jól jönne már egy backup.

SATA üzemmód váltás AHCI-ra újratelepítés nélkül

Új gép vásárlása esetén célszerű meggyőződni arról, hogy gépünk az SSD és HDD meghajtókat AHCI (Advanced Host Controller Interface) módban kezeli. Mind a mai napig a legtöbb alaplapon a lassabb és régebbi IDE mód az alapértelmezett, még a legújabb rendszerek estén is!

Gyorsabb grafikát és egyszerű klónozást kínál az új VirtualBox 4.1

[prog.hu] Az Oracle a hét elején letölhetővé tette népszerű VirtualBox nevű virtualizációs szoftvere legújabb kiadását. A konkurens Virtual PC-nél jellemzően gyorsabban és kevesebb kompatibilitási problémával működő program új kiadása számos érdekes újítással és fejlesztéssel érkezik.

Windows 8 szoftverfejlesztőknek: A Longhorn álom újraszületett?

[devPortal] Tegnap egy nagyon érdekes cikket olvastam az Arstechnica weboldalán a Windows 8-al kapcsolatosan. Annyira jónak találtam, hogy elhatároztam, lefordítom. Szerintem nagyon ott van a szeren, és rendkívül fontos hiányt pótol. Remélem, ti is sok hasznos információt találtok benne. A cikk szerzője Peter Bright.

Újabb kóstolót kaptunk a Windows 8-ból

Bemutatták az asztali gépeken radikális változást hozó felületet, mely főként érintésvezérlésre van kihegyezve. A jelszó: mozaik.

A Microsoft először az év elején megrendezett Consumer Electronics Show (CES) szakkiállításon mutatta meg a nagyközönségnek Windows 8 kódnéven fejlesztett operációs rendszerét. Akkor a rövid demó csupán annak az alátámasztására szolgált, hogy a következő Windows működni fog nemcsak a hagyományos PC-kben elterjedt x86-os, hanem a mobiltelefonokban és tabletekben dolgozó ARM-processzorokon is, de új funkciók, szolgáltatások nem kerültek szóba.

Windows frissítések evolúciója

Az alábbi videóban megtekinthetjük azt, hogy hogyan lehet MS-DOS-ról Windows 7-re frissíteni. Figyeljük meg, hogy mennyire kompatibilis a Windows a korábbi változatokkal. Érdekes videó.

Alig volt javítanivaló az új Windowson

[Origo] Kedden este kiadta a Microsoft másfél éve kapható legújabb operációs rendszeréhez az első szervizcsomagot, vagyis a Service Pack 1-et. Az utóbbi tíz év során ez az első olyan javításgyűjtemény, amelyben tulajdonképpen semmilyen komoly problémát nem kellett orvosolni a Windowsban, és a felhasználók sem igazán hiányoltak belőle semmilyen funkciót.

Az első szervizcsomagban csupán az eddig kiadott kisebb javításokat gyűjtötték össze, hogy a rendszert újonnan használatba vevőknek az első indításkor ne kelljen annyi patchet letölteniük számítógépükre. Ez korántsem volt mindig így: az előző két Windows, a Vista és az XP esetében a javítócsomagokat egyfajta digitális messiásként várták a felhasználók, mivel az alapverziók annyi problémával küzdöttek, hogy egy teljes nagygenerálra volt szükség a normális működéshez.

A Vista szervizcsomagja garanciális javításként működött

A 2007 elején megjelent Windows Vista a Microsoft története legnagyobb baklövésének számít: megjelenésekor sokan szenvedtek használatával, mivel például a gyártók egyáltalán nem, vagy csak fél-egy éves késéssel adták ki termékeik új, vistás illesztőprogramjait. Ezek hiányában hiába csatlakoztattak nyomtatót, vagy multimédiás ketyeréket a PC-hez, azt nem lehetett működésre bírni.
Emellett a Vistára váltók azt tapasztalhatták, hogy rendszerük nem működik elég gyorsan, a stabilitása is hagyott maga után kívánnivalót. A komoly problémák orvoslását a Microsoft nem kapkodta el, nem kevesebb, mint egy évet kellett várnia a felhasználóknak a rendszer nagyjavítására, és az eszközök használatához szükséges illesztőprogramok is nagyjából ekkorra készültek el elegendő számban.

Mire kijavították a Vistát, már jött a Windows 7

A vistás Service Pack telepítése szteroidként hatott az operációs rendszerre, gyorsabbá vált például a fájlok másolása, a ki- és belépés vagy a hibernálás, és sokkal stabilabb lett a teljes rendszer. Azt, hogy a Windows Vista nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a Microsoft is beismerte, Bill Gates a Gizmodo kütyüblognak adott interjújában elég hangsúlyosan utalt arra, hogy nem tartja túl jó szoftvernek a Vistát, az elnök-vezérigazgatói székben őt váltó Steve Ballmer pedig "befejezetlen munka"-ként hivatkozott a szoftverre.
Másfél évvel a Vista javítócsomagjának premierje után meg is érkezett a Windows 7, amely már a felhasználók és a szaksajtó részéről is kedvező fogadtatásban részesült. Aki kicsit türelmesebb volt, korábban vásárolt XP-jével akár át is vészelhette a Vistával beköszöntött vészkorszakot.

Férgek ellen kellett pajzs az XP-nek

A Windows Vista balul sikerült bevezetése miatt az eredeti terveknél jóvál tovább biztosít támogatást a Microsoft a nagyjából tíz évvel elelőtt megjelent Windows XP-hez. Mivel világszerte még rengetegen használják a szoftvert, 2014-ig jelennek meg hozzá biztonsági javítások, ami a különböző kártevők, online támadások megakadályozása miatt kulcsfontosságú. A Windows XP esetében az első, 2003-ban kiadott javítócsomag tette használhatóvá például az akkor még újdonságnak számító USB 2.0-s eszközöket, amelyek a korábbinál gyorsabb másolási sebességet biztosítottak. Csupán egy évet kellett várni az SP2-re, ami olyannyira átszabta a Windows XP-t, mintha remixelték volna a szoftvert: teljesen új tűzfal, biztonsági funkciók és a levelezést és böngészést érintő funkciók váltak elérhetővé a rendszerben. Ezt követően figyelmeztető üzenetek jelentek meg akkor is, ha a gépre nem volt víruskereső szoftver telepítve. Ez az azóta megjelent összes Windowsban így van, bár saját víruskereső alkalmazás kibocsátására csak négy évvel később szánta rá magát a Microsoft.

A biztonsági újításokra azért volt szükség, mert a kétezres évek közepén hihetetlen mennyiségben keringtek a neten az e-mailben és hálózati kapcsolatokon keresztül terjedő kártevők, amelyek nem csak a vállalatoknak, hanem az otthoni felhasználók mindennapi életét is megkeserítették.

Már jövőre megérkezhet a Windows 8

A Windows 7-ből már több mint 300 millió darab licencet értékesített a társaság, amelynek fejlesztői a pletykák szerint már tavaly óta dolgoznak a második javítócsomag elkészítésén. Bár ennek várható megjelenési idejéről nincs információ, a technológia gyors fejlődése miatt minden bizonnyal az új szoftver funkcióit is bővíteni kellhet utólag. Például már kaphatóak az elterjedt USB 2.0-nál gyorsabb USB 3.0-s eszközök, de a Windows 7 alapból még nem támogatja ezeket, az SP1 telepítése után sem - manuálisan kell illesztőprogramokat telepíteni használatukhoz.

Steve Ballmer a Windows 8-ról beszél a 2011-es CES-en

A szaksajtóban keringő pletykák szerint elképzelhető, hogy az USB 3.0 alapszintű támogatása csak a Windows 8-ban lesz elérhető. Erről a rendszerről még nem sokat tudni, Steve Ballmer januári bemutatója szerint már nem csak a hagyományosan személyi számítógépekbe szánt lapkákat tartalmazó eszközökön, hanem például mobil eszközökön, például táblagépeken és okostelefonokon is fut majd. Ez a szoftver az elemzők várakozásai szerint jövőre jelenik meg, ami jelentős késést jelent, hiszen a rivális Apple és Google már kínál táblagépekre optimalizált szoftvereket.

Megnyílt a magyar netezők előtt az ingyenes Office

[ItCafe] A mai naptól Magyarországon is minden felhasználó számára elérhető az Office Web Apps, amelynek összes funkciójához eddig a hazai Live ID birtokosoknak csak egy része fért hozzá – közölte ma a szoftvercég hazai leányvállalata. A böngészőből használható csomag segítségével Word-, Excel-, PowerPoint- és OneNote-dokumentumokat lehet létrehozni, szerkeszteni és megosztani a SkyDrive-on, a Microsoft ingyenes, 25 GB kapacitású internetes tárhelyén. Az Office Web Apps közel 150 országban használható a mai naptól.

Az internetes Office tartalmazza a felhasználók által leggyakrabban igénybe vett funkciókat, kezelőfelülete pedig a széles körben ismert asztali Office programcsomagéra épül. Az online program mindenki számára ingyenes, használatának nem feltétele az Office 2010 vagy valamely régebbi Office programcsomag jogtiszta változatának telepítése.
A legújabb Office Web Apps arra is képes, hogy egy blogba vagy weboldalba ágyazzon be egy Excel-táblázatot vagy PowerPoint-prezentációt. Ha ilyenkor a webes alkalmazásban frissítjük a táblázatot, akkor az a blogon vagy weboldalon is frissül, a prezentáció pedig kis méretben és teljes képernyőn is megtekinthető. A netes bemutatókhoz szabadon használható az Office.com képtára, amely több mint kétszázezer jogdíjmentes, szabadon felhasználható fotót és illusztrációt tartalmaz.

Az új alkalmazás egyik előnye, hogy eredeti formátumukban őrzi meg az Office-dokumentumokat, a konvertálásnál nem veszik el semmilyen formázási parancs. Mostantól a dokumentumok közvetlenül a Microsoft ingyenes internetes tárhelyéről, a mindenki számára 25 GB kapacitást nyújtó SkyDrive-ról is megnyithatók, és nemcsak a Hotmail-, hanem a Gmail- vagy a Yahoo Mail fiókkal rendelkezők is szerkeszthetik ezeket.

Nagy Levente, a Microsoft Office üzletágának vezetője elmondta: „Az Office Web Apps kiválóan kiegészíti a hagyományos, számítógépen futtatott Office programokat. Különösen akkor lehet hasznos, ha a felhasználók dokumentumaikat távolról szeretnék elérni, és olyan idegen gépről szerkeszteni, amelyen nincsenek telepítve a már megszokott irodai programok.”
További információ az online Office-ról a Microsoft magyar nyelvű weboldalán olvasható.

Magyar Windows-törésre figyelt fel a világ

[Index] Márciustól a világ hatvan országában ismerhetik meg az informatikai biztonsággal foglalkozó szakértők az új támadási módszert, amellyel simán ellophatók a windowsos jelszavak.

A számítógépes bűnözők elleni harc világszerte oktatott tananyagába is bekerült annak az új biztonsági résnek a leírása, amelyet nemrégiben fedezett fel a NetAcademia Oktatóközpont etikus hekkere, Barta Csaba.
Egy rootkitről van szó, amely teljesen észrevétlenül fut a Windows operációs rendszeren, és a segítségével úgy lehet átírni a jelszavakat (akár a rendszergazdáét is), hogy annak semmilyen nyoma nem lesz. A szakmában korábban csak elméleti lehetőségként tekintettek erre a biztonsági résre, Barta Csaba azonban valós példával igazolta annak létezését. A kártékony kód a Windows 7 és a Windows Server 2008 legfrissebb, naprakész verziói alatt is fut, és eredetileg a vírusirtó programok sem fedezték fel. A kártékony kódot természetesen elküldték a vírusirtó cégekhez, tehát most már felderíthető.
A magyar felfedezést is tartalmazó, 7-es verziószámú Ethical Hacking tananyag – mely alapján többek közt az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának informatikai biztonságért felelős szakembereit is képzik – idén március közepétől lesz elérhető az EC-Council képviselettel rendelkező országokban, így Magyarországon is.

Interjú Barta Csabával, a NetAcademia oktatójával és a Deloitte forensic-szakemberével a floridai Miamiban megrendezett XIV. Hacker Halted konferencián tartott előadása alkalmából, ahol a saját fejlesztésű rootkitjét mutatta be a szakma nemzetközi képviselői számára.

A Nagy Terv: Windows 8

Bár a Microsoft legújabb Windows-a, a 7-es minden idők legsikeresebb operációs rendszerének bizonyult, a család következő tagjának sikere korántsem borítékolható ilyen biztosra. Legalábbis ezt állítja Steve Ballmer, a redmondi szoftverkonszern vezérigazgatója, aki egy a Gartner piackutató intézet által szervezett szimpóziumon közölte, hogy a Windows 8-nak nevezett rendszer fogja cége "legkockázatosabb termékét" képezni. Ennek legnagyobb oka az, hogy a Microsoft következő operációs rendszerében több pontosan is szakítani kíván majd a korábbi Windows-ok örökségével. Hogy mi minden fog megváltozni? Nézzük sorjában...

A NAGY elképzelés

Egy korábban napvilágra került diasor alapján például elképzelhető, hogy az operációs rendszerben megtalálható lesz a Windows Store, amely tulajdonképpen egy, az Apple AppStore mintájára épülő alkalmazásbolt lesz. A Microsoft ezt a szolgáltatást nem pusztán alkalmazások terjesztésére használja majd, hanem ezen keresztül biztosítja majd a frissítéseket, illetve az operációs rendszerhez tartozó egyéb szolgáltatásokat is.

A már kiszivárgott dokumentumok szerint a számítógép konfigurációk a Windows 8 megjelenésekor már több szenzort is tartalmaznak majd. Egy átlagos PC rendelkezni fog infravörös jelenlét érzékelővel, fényérzékelővel, valamint webkamerával is. Ezek az egységek - a környezeti fény-érzékelő kivételével - együttesen lehetővé teszik majd a felhasználók azonosítását: a jelenlét érzékelő jóvoltából a felhasználó jelenlétében bekapcsolhat a gép, a webkamera pedig az arcfelismerő funkciók segítségével azonosíthatják az adott felhasználót. Ezután a rendszer automatikusan bejelentkezik a megfelelő felhasználói fiókba és már használható is a PC. A jelenlét érzékelőnek köszönhetően a felhasználó távozása után a rendszer azonnal készenléti állapotra válthat vagy akár ki is kapcsolhat, beállításunktól függően.

A kemény vas

A Windows 8 várhatóan majd nem lesz telepíthető a mai PC-k legtöbbjére, hanem sok esetben gyakorlatilag egy új gép vásárlását igényli majd. Az ok: a Windows 8 nem fogja támogatni a BIOS-szal történő rendszerindítást, hanem csak az azt leváltó Extensible Firmware Interface-t (EFI) támogató alaplapokról tud majd betöltődni. Bár már az utolsó két Windows: a Vista és a Windows 7 is támogatta alternatív módon az EFI-n keresztül történő bootolást, a Windows 8 azonban ezt kötelezővé fogja tenni, teljesen szakítva a BIOS örökséggel. Az Intel által kidolgozott EFI legnagyobb előnyét a felhasználó számára az jelenti, hogy a BIOS esetében megszokottnál jóval rövidebb idő alatt teszi majd lehetővé a gép elindulását. Az EFI-vel szerelt alaplapok a megfelelő operációs rendszerek gyakorlatilag valóban szinte másodpercek alatt képesek lehetnek kikapcsolt állapotból elindulni, megspórolva a felhasználónak azt a jelenleg akár egy vagy több percre is rúgó időt, ameddig várakozniuk kell, mire gépükön egy alkalmazást el tudnak indítani, vagy egy weblapot meg tudnak nézni.
Korábbi hírek alapján feltételezhetjük tovább, hogy a Windows 8-as és 9-es változata már 128-bites rendszereken is fognak futni, és hogy Redmondban már dolgoznak az első ilyen - a piacon még nem is kapható - processzorokkal kapcsolatos teszteken az AMD és az Intel közreműködésével. A Windows 8 teljes mértékben támogatni fogja az USB 3.0 és Bluetooth 3.0 technológiákat is.

A felhőbe költözik

A Windows operációs rendszer-család következő tagja, a Windows 8 erősen fog építeni a cloud technológiára! Hogy örülni fogunk ennek? Kétséges. Az elképzelések szerint az új operációs rendszer teljesen virtualizálná mind az asztal, mind a programok kezelését, amelynek köszönhetően a mai rendszerek két legégetőbb problémáját tudná megoldani. Ezek közül az egyik a rengetek alkalmazás-kompatibilitási problémát okozó "DLL-pokol" ill. annak modernebb társai, amelyek abból következnek, hogy ugyanarra a közös, osztott rendszerre telepíti fel minden program a saját könyvtárait, amelyek így egy idő után óhatatlanul "összegabalyodnak". A megoldást erre a problémára az jelenthetné, ha minden program egy önálló virtuális képből futna, amelybe nem turkálhatnának bele más alkalmazások. Ez utóbbi ugyanakkor lehetővé tenné azt is, hogy ezek a programok - lévén egy jól meghatározható, különálló egységben foglalnak helyet - a felhőbe kerüljenek mentése, és azon keresztül megoszthatók, vagy máshová letölthetők legyenek.

A másik nagy problémát az adatok hordozhatósága, elérhetősége jelentheti. Ma ugyanis még igencsak körülményes például a munkahelyi gépről az otthoni, vagy a kiszálláshoz használt laptopról a fix munkahelyi gépen tárolt adatok elérése. A Windows Next azonban állítólag a felhasználói profilok és adatok kezelését is virtualizálja olyan módon, és a felhőbe mentésen keresztül lehetővé teszi azok rendkívül egyszerű elérését gyakorlatilag bármilyen másik gépről is. A két technológia kombinálásával a következő Windows egy olyan virtuális munkakörnyezetet alakíthat ki, amely teljesen függetlenné válik az annak helyt adó fizikai hardvertől, és képessé teszi a felhasználót, hogy adatait és programjait bárhonnan és bármikor elérje, függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodik és milyen eszköz áll rendelkezésére. Az alkalmazások és az adatok a felhőn keresztüli megosztásának köszönhetően extrém esetben a felhasználó egy a világ másik felén elhelyezkedő országban is leülhet majd egy vadidegen gépe elé, ahol bejelentkezve ugyanaz az asztal, és ugyanazok a beállítások fogadják majd, valamint ugyanazokat a programokat lehet képes futtatni, mint otthoni, vagy munkahelyi gépén.

Ráadásul a gép vagy a merevlemez elszállása miatti adatvesztés is múlté lesz, hiszen egy új PC beszerzésével - vagy éppen csak egy másik gép elé átüléssel - az adatok a felhőből visszanyerhetők és továbbfeldolgozgatók lesznek. Legalábbis akkor, ha a Microsoft-nek sikerült a prezentációból kiolvasható terveit valóra váltania.

Fontos, hogy utóbbiak szerint az egész rendszer és a programok futtatása maga nem költözik a felhőbe, hanem azt csak az adatok, beállítások és programok megosztására használja, amik feldolgozása azonban továbbra is lokálisan történik. Ez utóbbi azért rendkívül fontos, mert így akkor is használható marad a rendszer, ha valamiért elveszti a kapcsolatot a felhővel, akár huzamosabb időn keresztül is. Ez a koncepció élesen különbözik például a Google ChromeOS-ének megközelítésétől, amely gyakorlatilag teljesen használhatatlanná válik élő és állandó internetkapcsolat nélkül.

A felhasználói felület

A Windows 8 egy másik fontos újítása a többpontos érintőkijelzők támogatását érinti majd. Bár elméletileg ezek használatát már a Windows 7 is aktívan támogatja, felhasználói felülete azonban nem teljesen ideális még az ilyen típusú használathoz. Ezért a Windows 8 egy minden korábbinál modernebb és látványosabb, teljesen 3D-s felhasználói felülettel fog érkezni, amely ráadásul automatikusan a felhasználó szokásaihoz igazítja majd működését. A várhatóan érkező „Wind" nevű - felhasználói felület teljesen szakít majd az ugyan 3D-s effekteket már most is felvonultató, de valójában mégiscsak alapjaiban ízig-vérig 2D-s paradigmával, és valódi, teljesen háromdimenziós kezelést és látványvilágot valósít majd meg a következő Windows-ban. Ugyanakkor az új felület bekapcsolása opcionális lesz, azaz, a Windows 8 is használható lesz egy a mostani Windows-okban megszokott, Aero-hoz hasonló klasszikus felülettel is. Ez utóbbi részben annak lesz köszönhető, hogy az új, teljesen 3D-s felület igen komoly igényeket támaszt majd a videóhardverrel szemben.

A hírek szerint futtatásához közel kétszáz megabájt videómemória lesz szükséges, ami azt jelenti, hogy a már ma néhány éves PC-ken jó eséllyel nem lesz futtatható. Ezzel viszont nem is számol redmond mivel az EFI miatt már amúgy is kisesett a zűrös konfigurációk legnagyobb része. A háromdimenziós üzemmód csak a Windows 8 64-bites változatában lenne aktiválható, de ez sem jelenthet különösebb gondot, tekintve, hogy már jó ideje gyakorlatilag csak olyan processzorokkal szerelt gépeket lehet kapni, amelyek 64-bites képességekkel is rendelkeznek.

A nagy játékos

A Windows 8 nem csak a cloud- és virtualizációs-technológiák, valamint a felhasználói felület vonatkozásában, de a játékokkal kapcsolatba hozható komponensei terén is jelentős fejlesztéseket tartalmaz majd. A Windows 8 egy új löketet fog adni a PC-s játékoknak. A játékok támogatása az operációs rendszer egyik kulcsfontosságú eleme lesz. A képbe jól illik például a Games for Windows piactér közelmúltbeli szintén igen komolynak mondható megújítása ill. újraindítása, de nyilván nem véletlen az sem, hogy Redmond számos korábbi sikersorozatának folytatását ill. megújítását jelentette be. Utóbbiak között olyan ismert címek találhatók, mint a Flight Simulator és az Age of Empires is, amik anno felhasználók millióit szögezték és csábították a PC-k elé, és vélhetően képesek lesznek újra erre, ha a Microsoftnak valóban sikerült a PC-s játékipart "újrafeltalálnia", vagy legalábbis megújítania.

Kompatibilitás

Igazán komoly aggodalomra ezen a területen sincs ok, hiszen a Microsoft az XP Mode - azaz az új gazdarendszeren belül futtatott virtuális régi rendszer - személyében úgy látszik megtalálta a szinte tökéletes eszközt a kompatibilitási problémák igen effektív kezelésére. Így, ha esetleg a Windows 8 valóban a visszafelé kompatibilitást alapvetően megtörő változásokat is hoz majd, jó eséllyel számíthatunk arra, hogy egy hasonló virtualizációs megoldással a Microsoft gondoskodni fog arról, hogy a korábbi verziókra írt alkalmazások is legnagyobb részt gond nélkül legyenek futtathatók az új operációs rendszeren is.

Fejlesztés

A pletykák szerint a Microsoft HTML5-alapú alkalmazásokban gondolkodik, amelyeket azonban nem egy App Store jellegű értékesítési felületen kínálnának, hanem sima weboldalakon. HTML5 vs Silverlight/WPF? Ez egy külön bejegyzést érdemelne, most hagyjuk is.

Zárásként

Ez lenne tehát körvonalakban a nagy elképzelés, a gigantikus terv. Hogy tetszik-e? Majd meglátjuk mi és hogyan valósul meg belőle. Én azért drukkolok neki! Végül pedig a legfontosabb, a fenti okosságok zömét megtalálhatjuk hír formájában a PC Fórum oldalán, mindenképpen érdemes tehát olvasgatni.

25 éves a Microsoft Windows

Negyedszázados az a termékvonal, melynek következő tagja már a 8-as számot fogja viselni.
Ma már talán a világ legismertebb szoftvere, de a Microsoft Windows nevű programja megjelenésekor, 1985. november 20-án nem keltett túl nagy feltűnést, igazából csak a szűkebb szakma figyelt rá.

Az ekkor kiadott 1.0-s változat valójában még nem volt önálló operációs rendszer, a Windows még sokáig a jól bevált MS-DOS-ra épült. Az 1981-ben Bill Gates által bejelenetett Interface Manager nevű projekt során alakították ki a más cégek által kifejlesztett elemeket nagy számban tartalmazó szoftverkörnyezetet, melynek legfontosabb újításai a grafikus felhasználói felület, az egér használata, a saját alkalmazások (jegyzettömb, naptár, számológép, rajzprogram stb.) és a többfeladatosság (multitasking) voltak. A Windows legkomolyabb innovációjának ekkoriban azonban minden valószínűség szerint az tekinthető, hogy a személyi számítógépek területét megcélozva a már ismert elemeket a felhasználóbarátság, a könnyen kezelhetőség, a sok feladatra való alkalmasság jegyében rendezték össze önálló koncepciót megalkotva.

Az egyedi stílusú Steve Ballmer ma már a Microsoft vezérigazgatója

Az eredeti tervekhez képest két év késéssel megjelent 16 bites Windows 1.0 futtatásához az MS-DOS 2.0, minimum 256 kilobájtos memória, floppymeghajtók (esetleg merevlemez) és grafikus adapterkártya volt szükséges. Érdekes adalék, hogy a Microsoft csak 2001-ben szüntette meg hivatalosan e verzió támogatását.

Habár a 2.0-s változat már 1987 karácsonyán a boltokban volt, a Windows nem számított sikeres terméknek – egészen 1990-ig, amikor kiadták a 3.0-sat, mely viszont már – s még inkább a klasszikussá vált módosított változat, a 3.1 – meghódította a világot: az Intel 386-os processzorának eladásait is felpörgető szoftverből tízmillió darabot adtak el, a megemlékező cikkek megjegyzik, hogy amerikai hosszújáratú repülőgépeken még 2008-ban is használták a Windows 3.1-et szórakoztatóelektronikai berendezésekben. Ezt az áttörést a Windows NT már nem tudta megismételni, de a már „igazi” operációs rendszernek tervezett Windows 95 viszont igen – talán e program megjelenését övezte a legnagyobb érdeklődés a Microsoft történetében.

Sok – gyakran igaztalan – vád éri a Microsoftot, főként üzleti gyakorlatukat, de az tény, hogy az elmúlt 25 év talán legsikeresebb IT-története a Windowsé.

Dajkó Pál

Ilyen volt a Windows 1.0

Az eredeti sajtóközlemény és egy rövid videó a Windows 1.0 előnyeiről. A program 1985. november 20-án jelent meg.
1985. november 20-án jelent meg egy apró program PC-kre, a neve Windows Premiere Edition.1 volt. A többi történelem, a Microsoft a világ egyik legnagyobb vállalata, alapítója Bill Gates pedig a világ leggazdagabb embere. Most a Windows 7 a legújabb verzió a Microsoft operációs rendszeréből.

A Microsoft egyik vezetője, Ray Ozzie találta meg a dolgozószobájában az első Windowsról az akkor kiadott sajtóanyagot és úgy döntött, hogy nyilvánosságra hozza a dokumentumokat. Az eredeti szövegből egy részlet:

A Microsoft Windows kiterjeszti a DOS operációs rendszert, valamennyi most létező alkalmazással kompatibilis. A Windows segítségével egyszerre több programmal is lehet dolgozni egyidőben, könnyen válthatunk köztük anélkül, hogy újra kelljen indítani az adott programot. Emellett sok új generációs alkalmazást is kínál.

lica

Ingyenesen letölthető a Microsoft robotikai fejlesztőkészletének legújabb kiadása

A Microsoft 2006-ban jelentette be új, kifejezetten robotok működtetésére és vezérlésére tervezett Robotics platformját, valamint az ahhoz készült fejlesztőtermékeit. Az eszközök segítségével a felhasználók a korábbiaknál egyszerűbben tudnak valós - vagy csak éppen emulált - mechanikus munkavégző egységek vezérlése alkalmas programokat készíteni.

A Microsoft hagyományos fejlesztői termékcsaládjához illeszkedő Robotics Studio többek között olyan népszerű egységek támogatását tartalmazza mint az iRobot alapból porszívóként üzemelő Roomba eszköze, vagy a LEGO Mindstorms NXT "tribot" platformja, de természetesen egyszerűbb ipari megoldások illesztését is lehetővé teszi. A robotok vezérlését ellátó programok tervezéséhez a Robotics Studio egy magasszintű, vizuális környezetet biztosít, amely interaktív vezérlés megvalósítására, sőt, visszajelzések megvalósítására és ütemezett feladatok végrehajtására is lehetőséget ad. A Microsoft fejlesztőeszközének további különlegessége, hogy fizikai céleszköz hiányában is lehetővé teszi a vezérlőprogramok fejlesztését egy virtuális környezetben, amelyben a felhasználók egy 3D-s szimuláció révén vizsgálhatják a robot viselkedését és működését az általuk létrehozott vezérlőprogrammal. A fejlesztőrendszer kezelése egyébként a cég szerint olyan egyszerű, hogy akár a programozási ismeretekkel egyáltalán nem rendelkező felhasználók is képesek a kezelésére, és egyszerűbb vezérlőprogramok megírására benne.

Vizuális szimuláció a Microsoft Robotics Studio-ban

A Microsoft a hét végén kiadta robotikai fejlesztőkészletének legújabb változatát. A mostantól teljesen ingyenesen letölthető Microsoft Robotics Developer Studio 2008 R3 segítségével a fejlesztők robotikai alkalmazások széles körét készíthetik el és tesztelhetik, akár valódi eszközök nélkül is, pusztán szimulációk formájában. Bár a Microsoft robotikai platformja már négyéves, a cég fejlesztőkörnyezetét mindeddig pénzért - előbb 400, majd 500 dollárért - árulta hozzá, kivéve a hobbi- és egyetemi fejlesztőket, akik ingyenesen tölthették azt le. A jelek szerint azonban a termék sikere elmaradott a várttól, ezért - és a piaci részesedés megőrzése végett - dönthetett Redmond a termék teljesen ingyenessé tétele mellett, immár kereskedelmi fejlesztők számára is. Az új - immár ingyenes - változat a korábbi Standard Edition funkcionalitását öleli fel, amelynek részeként többek között lehetővé teszi nem csak számos szabványos robotikai platform meghajtását, de a készülő alkalmazások tesztelését és modellezését egy a PhysX motorral megtámogatott virtuális 3D környezetben is. Maga az eszköz egyébként a Microsoft Visual Studio platformjába illeszkedik bővítésként, de természetesen azok számára is telepíthető akiknek gépén egyébként még nincs fent a szóban forgó fejlesztőkörnyezet egy korábbi kiadása. További információk itt, letöltés innen.

Sting

Megtudhatjuk hogyan is néz ki a Windows memóriája belülről

A Mark Russinovich által készített és karbantartott SysInternals eszközkészlet a napokban egy újabb taggal bővült, amely lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy betekintést nyerjenek a Windows memóriakezelésébe, annak működése közben is. A RAMMap segítségével ugyanis pontosan felderíthetővé válik, hogy a Windows pontosan milyen komponenseknek és mennyi memóriát foglal le, illetve, hogy a lefoglalás milyen szempontok szerint történik.

A program az alkalmazások mellett az eszközmeghajtók memóriafoglalásáról is információkat szolgáltat, sőt, azt is elárulja, hogy az operációs rendszer gyorsítótárában milyen célra mekkora területek kerültek lefoglalásra. Ez utóbbi egyébként fájlszintű statisztikát jelent, tehát láthatjuk, hogy mely gyakran használt vagy kulcsfontosságú állományokat tartja benn a gyorstárban a Windows és azok mennyi memóriát foglalnak le.
A program ráadásul lehetővé teszi ún. memória-pillanatképek elmentését, így akár több különböző állapotot is összehasonlíthatunk, vagy az aktuális állapotot később is alávethetjük tüzetesebb elemzésnek. A RAMMap-ról további részletek itt, letöltés innen.

Sting

Az utolsó Windowsok egyike

A Windows 7 megjelenése kapcsán érdemes elgondolkozni azon, milyenek lesznek az utódok. Kevés információ áll a rendelkezésünkre, de a trendek egyértelműek: gyorsabb, stabilabb rendszerek jönnek, amik több gesztust és hangot ismernek majd fel, mint elődeik.
Piacon a Windows 7, úgyhogy mától hivatalosan is unalmas operációs rendszerről van szó: mint a híresség, aki levetkőzött valamelyik magazinnak, minden kérdésünk megválaszolásra került. Szerencsére nem maradunk fejlesztés alatt álló Windowsok nélkül, sőt, a Microsoft projektjeit elnézve a közeljövő operációs rendszerei sokkal izgalmasabbak lesznek, mint a mostaniak.

Vonzóbb lesz

Közeledik ugyanis a paradigmaváltás korszaka, ami egyértelműen kijelöli a fejlesztések útját. Egyrészt a Microsoft rájött, hogy az operációs rendszer ma már a popkultúra része, és ha a kód nem divatos, nem is kell majd senkinek. Steven Sinofsky, a Windows-üzletág vezetője szem előtt tartotta ezt már a 7-es fejlesztésénél is. A szakember korábban az Office-on dolgozott, így elődjénél jobban értett ahhoz, hogyan tegye felhasználóbaráttá a rendszert, aminek azonban viszonylag hamar piacra kellett kerülnie, és fontos szempont volt az is, hogy stabil, megbízható legyen. Éppen ezért inkább csak a Vista-élmény finomhangolásáról lehetett szó, a későbbi Windowsok azonban várhatóan még jobban elmennek a Mac OS X-irányába, és látványos animációkkal, végletekig csiszolt ikonokkal, felhasználói felülettel próbálnak majd vásárolókat toborozni.

Microsoft Windows történelem

Hogy mikor kerül piacra a Windows 7 utóda, arról meglehetősen kevés információ áll rendelkezésre, de szakértők szerint 2012-nél előbb biztos nem lesz 8-asunk. Sok múlik persze azon, hogy mennyire lesz sikeres a jelenlegi operációs rendszer, mert ha nagy lesz a kereslet, az évekkel kitolhatja az utód premierjét. Az XP és a Vista közt például öt év telt el, míg a Vista után csak három évet kellett várni a 7-esre, igaz, a változtatások nem is olyan radikálisnak.

128 biten

Pár dolgot azért több-kevésbé biztosra vehetünk. Egyrészt a Windows 8-nak lesz 128 bites verziója is, bár nem egyértelmű, hogy ezzel párhuzamosan automatikusan kukázzák-e a 32 bites rendszert. A fejlesztés már mindenesetre beindult, hiszen több olyan álláshirdetés is napvilágot látott, amiben a Microsoft a Windows 8 csapatába keresett szakembereket, illetve akadt olyan programozó, aki önéletrajzába beírta, hogy az új rendszeren dolgozott. Az sem meglepő, hogy az egyeztetések már megkezdődtek az olyan partnerekkel, mint az Intel, az AMD, a HP vagy az IBM.
A Vista egyik keserű tapasztalata volt, hogy nem lehet hinni az előrejelzéseknek: az iparági szakértők a fejlesztések első időszakában azt jósolták, hogy 2006-ra 10 gigahertzes processzorok lesznek a gépekben, miközben a rendszer premierjekor elérhető leggyorsabb otthoni csip a 2.93 gigahertzes Core 2 Duo volt. A hardverfejlesztés egészen más irányt vett, a processzoroknál például nem az órajelet, hanem a magok számát kezdték el növelni, ami katasztrofálisan hatott a Vista teljesítményére. Éppen ezért döntött úgy már a 7-es fejlesztésénél a redmondi cég, hogy a bizonytalan jövő kutatása helyett inkább a jelenre koncentrál: a fejlesztés kezdetekor elérhető rendszerekre épít.

Windows 8 koncepció

Ennek megfelelően a Windows 8 várhatóan a négymagos Core i7-esekre és a legújabb Geforce-okra, Radeonokra támaszkodik majd. Ebből két következtetést lehet levonni: egyrészt az új operációs rendszer várhatóan sokkal jobban kihasználja majd a több magban rejlő erőt, mint a 7-es, hiszen a Core i7-esek a HyperThreadingnek hála legalább nyolcmagosnak látszanak a Windows szemszögéből. Másrészt az új grafikus kártyákban rejlő erőtartalékokat érdemes lesz kihasználni nem grafikus feladatokra is: az OpenCL-lel a Mac OS X már most is tudja ezt, és Compute shaders néven a Direct3D 11-nek hála a 7-esben is benne lesz már ennek a képességnek az első verziója. A következő években azonban tovább nő a párhuzamos adatfeldolgozás jelentősége, a Compute shaders utódjának tehát komoly szerep juthat már a Windows 8 alapjainak a lerakásakor.

Lát és hall

Van még két olyan terület, amiben biztosan sokat fejlődik a technológia: az egyik az érintésérzékeny felületek kezelése. Ez a képesség Bill Gatesnek nagyon közel áll a szívéhez, ezért a Windows 7-ben hangsúlyos szerepet kapott a funkció, a Microsoft azonban egy nagy nyomogatható kijelzőként képzeli el a jövő pc-jét, a gesztusfelismerés az új eszközök megjelenésével tehát még fontosabbá válik. Ugyanígy kifejtette már korábban a cég, hogy komolyan hisz a hangfelismerésben, ami az angol nyelvterületen már a Windows 7-ben sem futurisztikus képzelgés többé, a Windows 8-cal viszont még könnyebb lesz szót érteni.
Aztán vannak persze olyan tényezők is, amik miatt előre teljesen kiszámíthatatlan, hogy milyen további képességek kerülnek az új Windowsba. Ennek fő oka, hogy nem tudhatjuk, mikor jelenik meg az pontosan. A donorok azonban ismertek, és biztosak lehetünk abban, hogy minél később lesz a Windows 8 premierje, annál több funkció kerül át a Midoriból és a Sigularityből.
Ezek a rendszerek nem a 7-es utódai, inkább afféle B-tervnek készülnek arra a korszakra, amikor a Windowst már nem lehet tovább fejleszteni. A Midori az alapoktól újítja meg mindazt, amit az operációs rendszerekről gondoltunk, bizonyos képességei azonban átszivárognak a fősodorba. A virtualizációs modellek fejlesztése közben szerzett tapasztalatokat például már a Windows 7 készítésénél is felhasználták, ennek köszönhetően került a kompatibilitási problémák kivédésére egy beépített XP a 7-esek egyes verzióiba. Várhatóan felhasználják majd azokat a tapasztalatokat is, amiket az ablakkezelés és a processzorkezelés újraalkotásakor szereztek, illetve a rendszer örökölhet a Midori párhuzamos feladatvégzés során mutatott sebességét, és memóriakezeléséből adódó stabilitását.

Minden együtt

Várhatóan sok kerül át majd a Singularity erejéből is. A rendszert egy új programnyelvben, a Sing#-ben írják, ami a C# (és annak kiterjesztése, a Spec#) továbbfejlesztett verziója. A Singularity nagy újítása, hogy a párhuzamosan futó programok ugyanabban a memóriarészben képesek futni a maguk programkörnyezetében, nem kell nekik külön memóriaterületeket biztosítani. A szoftveresen elkülönített folyamatok (software-isolated process, SIP) ráadásul egymással is képesek biztonságosan kommunikálni.
Az elméleti számítások brutális sebességnövekedést mutatnak: egy folyamat létrehozása és a futtatás elindítása például Windows Vista alatt 5,3 millió órajel-ciklust igényel, a Singularity viszont megoldja 300 ezerből. A legegyszerűbb "hello world" program (a legelső program, amit egy új nyelven megír egy programozó, egyszerűen kiír egy szöveget a képernyőre) C++ nyelven megírva Unix rendszereken nagyjából 2 megabájt memóriát igényel a futtatáshoz, Windows alatt 800 kilobájtot, Singularityben (az új Sing# nyelven) alig 400-at.

Lélek

A Singularity és a Midori mellett az utolsó donor, vagy inkább tanító a MinWin lehet. Ez a projekt a Windows feldarabolásának a folyamata. A cél, hogy legyen egy mag, ami a Windows legbelső lényegét, szubsztanciáját tartalmazza. Jelenleg körülbelül 30 megabájtnál tart a mag, vagyis a fájlrendszerrel, minden, az életben maradáshoz szükséges funkcióval felvértezett operációs rendszer.
Ez a kód főleg akkor jöhet majd jól, amikor kisebb, egyszerűbb eszközökre, például PocketPC-kre akarnak fejleszteni, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben ne elvenni kelljen egy meglévő termékből, hanem az erőteljes, bármilyen hardveren felhasználható maghoz tudjanak hozzátenni. A MinWin azonban jól jön akkor is, amikor robusztus, kompakt programmagot akarnak készíteni, így a tapasztalatokat felhasználták a Windows 7 fejlesztésénél is, a Windows 8-ba, és ha lesz, a Windows 9-be azonban még hangsúlyosabban kerülhetnek bele az újítások.
Aztán egy nap a Windowsnak is vége lesz, a Microsoft legalábbis azt állítja, hogy 20-30 éven belül biztosan eljön az a pont, amikor végleg szakítani kell a múlttal, és át kell állni a Midori vagy a Singularity kései utódaira. A Windows meg marad majd, ahogy most az XP a 7-esbe integrálva: virtuális környezetben, Mátrixban, miközben azt hiszi magáról, még mindig ő irányítja a rendszert, pedig már a rendszer irányítja a Windowst.

Magyarósi Csaba

VirtualBox: az ingyenes virtuális gép

Felvezetésként: nemrégiben a főnököm kapott egy új notebookot a Windows 7 Home Basic 64 bit-es változatával. Semmi gond nem volt vele, minden pörgött rajta rendesen. Csak egyetlen egy apró viharfelhő jelent meg a windows-kék égen, éspedig az intézeti nyomtató. Le kell szögeznem, hogy a Konica Bizhub 210-es kódnévre hallgató irodai gép egy nagyon jó masina, bírja a strapát rendesen, 10 főig ideális választás. Csak egy „apró” bibi van vele, nincs hozzá 64 bit-es support. Szóval nincs driver. Semmilyen. Sehol. És nem is lesz! Kész, vége. Köszönjük Konica! Biztos nehéz lenne átírni a meglévőt 64 bit-re, hmmm kb egy nap. De hagyjuk. Mi a megoldás?

VirtualBox, imádlak

A fenti problémától eltekintve is egyre nagyobb manapság az igény arra, hogy ugyanazon a számítógépen több operációs rendszert is használjunk. A fizetős programok mellett megjelent a Sun Microsystem igazán jól sikerült és ingyenes megoldása. Az VirtualBox legújabb, 3.1.2 változata gyakorlatilag mindent tud, amit a pénzért kapható társai (VMware Fusion, Parallels) kínálnak. A Windows, OS-X és Linux rendszerekre készült változatokat a http://www.virtualbox.org/ oldalról lehet letölteni.
Az egyszerű és gyors telepítés után könnyen létrehozhatjuk első virtuális gépünket. Az alapértelmezett paramétereket választva jóformán csak a Next gombot kell nyomogatni, de aki valami speciális beállításra vágyik, az elkalandozhat a részletek között. A virtuális gépekhez rendelt merevlemez területet dinamikusan is lefoglalhatjuk, így mindig annyi szabad terület áll a vendég operációs rendszer rendelkezésére, amennyire szükség van.
Más virtuális szoftverekhez hasonlóan, a VirtulaBox is képes több virtuális gépet kezelni, így például nyugodtan telepíthetünk OS X-et futtató gépünkre Windows-t is és Linux-ot is. De persze annak sincs akadálya, hogy Windows alatt próbálgassunk Linux alkalmazásokat.
A virtuális gépek telepítésénél számos előre beállított rendszer közül választhatunk, így például már a Windows 7 futtatásához szükséges paramétereket is tartalmazza a VirtualBox. Egy-egy virtuális gép telepítése után állíthatjuk be az úgynevezett Guest Additions kiegészítőket. Ilyen extrák például a Seamless mode, a Full screen mode és a megosztott folderek. A jelenlegi virtualizációs programok közül egyedül a VirtualBox támogatja teljes egészében a Remote Desktop Protocol-t, ami lehetővé, hogy távolról futtassunk egy virtuális gépet. A Sun Microsystem VirtulaBox egy nyílt forráskódú megoldás, ezért már most számos külső fejlesztő által készített modul létezik hozzá.
Az alábbi videón Mac OS-X 10.5 operációs rendszeren futó VirtualBox-ra telepítünk egy Windows 7 operációs rendszert, illetve annak futtatását mutatjuk be:





Halkan megjegezném, hogy akár DOS és Win 3.1 is telepíthető. Így, ha alkalmazást fejlesztenénk ilyen platformra, akkor sem kell egy külön gép a tesztelésre. Hogy ki fejleszt ilyen platformra? Aki nulla forintból akar pöpec adatgyűjtő és feldolgozó rendszert készíteni. De .NET-ben írt programjainkat is tesztelhetjük pl. Linux-on. Szóval mindenkinek ajánlom.

Levezetésként

Tehát a VirtualBox fut Windows 7 64bit-en gond nélkül. Ezután készítettem egy Virtuális Windows XP-t ami 32 Bit-es, így már a Konica drivere is támogatja. A Win 7-en megosztottam egy mappát, amit hozzáadtam a Virtuális Win XP-hez és így már újra képes volt a rendszer nyomtatni a gépre. Ennyi az egész. Egy kicsit kényelmetlen, de legalább működik. És még egy fontos dolog, félreértés ne essen, a VirtualBox nem OS-t szimulál, hanem hardvert szimulál az OS számára. Ezért telepítőlemez és serial szükséges!

SFTP avagy mi a szösz?

Nemrég fel kellet volna tolni egy nagyobb anyagot egy olyan tárhelyre, amelynek címe így kezdődött: sftp://
Volt is riadalom, hogy ez mi is. Semmi, csak elvileg egy biztonságosabb ftp tárhely. Meg is volt minden adat, csak az nem, hogy mivel is kapcsolódunk oda, hogy sftp://… A kapcsolat létrehozásakor szükség lett volna arra, hogy kiválasszuk az SSL/TLS opciót. De ezt nem engedte a Total Commander, pedig ez kell az sftp kapcsolathoz. A google segítségével a következő receptet kaptam:

1. Ez a kettő file letölt: libeay32.dll és libssl32.dll
2. A Total Commander könyvtárába bemásol, majd Total Commander újraindít
3. Az FTP kapcsolódás létrehozásakor az SSL/TLS opció pipa, sftp előtag a címbe be is kerül
4. Kapcsolódási adatok megad
5. Ment, kapcsolódik, működik

Én soha sem voltam nagy TC fun, így nem is csodálkozok azon, hogy nekem így sem sikerült életre keltenem az sftp-t. Ezért rövid keresgélés után letöltöttem a WinSCP programot a gépemre. De mi is a WinSCP?

A WinSCP egy ingyenes, nyílt forrású, SSH-t használó SFTP kliens Windows alá. A program elsődleges célja a biztonságos fájlmásolás a helyi és egy távoli gép között. És akkor nézzük mit is jelent mindez: Windos-os gépről lehet belépni Linuxos gépre. Mért jó ez nekünk? Például otthonról kényelmesen be lehet lépni az omnibusra, az ottani filejainkat lehet többek között szerkeszteni, másolni, törölni.
Maga a program hasonló a Total Commanderhez (leszámítva hogy az egyik oldalon egy távoli linuxos gép fileszerkezete jelenik meg), így használata egyszerű.

Ezzel meg is oldódott minden problémám, a WinSCP minden lehetséges opcióval tökéletesen hiba nélkül száguld Vistán ezért mindenkinek merem ajánlani.

USB eszközök gyors eltávolítása

Windows XP és Vista esetében nem túl könnyű néha eltávolítani USB eszközeinket. No, nem azért mintha bármi gond lenne velük, csak néha a felhasználói interfész útvesztőiben könnyedén eltévedhetünk miközben egy apró zöld nyilacskára vadászunk egerünkkel. Ha megtaláljuk a tálcánkon, akkor már szerencsés embernek érezhetjük magunkat, mert néha bizony meg sem jelenik, ha meg mégis, akkor gyakran előfordul, hogy nem a megfelelő eszközt távolítjuk el. Szerencsére van más megoldás a problémára.

1. ábra

Nosza, készítsük el saját parancsikonunkat és billentyűkombinációnkat az USB-s eszközök biztonságos eltávolítására. Hozzunk létre egy új parancsikont! A folyamat a következő Windows Visa esetében: jobb klikk az Asztalon és a megjelenő helyérzékeny menüből válasszuk ki az Új menüpontot azon belül pedig a Parancsikon opciót. Ekkor a Vista Parancsikon varázslója elindul és a Parancsikon célját kérdezi meg tőlünk. Célnak a következő helyet adjuk meg (1. ábra):

RunDll32.exe shell32.dll, Control_RunDLL hotplug.dll

majd klikk a Tovább gombra. Végül pedig a parancsikonunk nevét kell megadni, ami tetszőleges lehet (2. ábra).

2. ábra

Innentől kezdve működik is az ikon, választhatunk hozzá még egy passzoló képet is, hogy jól nézzen ki az Asztalon. A hivatkozás a hardver biztonságos eltávolítása menüt hozza elő, innen még egy gombnyomás az eszközök leállítása. Hogy még jobban felgyorsítsuk a folyamatot, billentyűparancsot is rendelhetünk az ikonhoz. A tulajdonságok között navigáljunk a billentyűparancs menühöz, és nyomjunk meg azt a billentyűt, amelyet használni szeretnénk. A kombó első két része automatikusan a Ctrl+Alt lesz, s ezt követi az a karakter, amelyet megadtunk.
Ugye, hogy máris sokkal komfortosabb az egész?!