2010. november 20., szombat

iPhone-on már robbant a Rage

Habár a PC-s verzió megjelenése még igen messze és csak a távoli jövőben esedékes, iPhone-ra, illetve iPad-re már megjelent a Rage HD, mintegy bemutatván mi is várható majdan a nagy testvérben. Az apokalipszist tokkal vonóval, mutánsokkal és bazi nagy fegyverekkel felvonultató játékot az eddigi kritikák szinte egyöntetűen dicsérik, de nézzük meg videón, hogy mire is képes a drágaság az Apple gépein.





Gerry

2010. november 19., péntek

Impozáns az NVIDIA szuperszámítógépes jövőképe

Bill Dally, az NVIDIA vezető tervezője a jelenleg is zajló SC10 rendezvényt kihasználva leleplezte a cég hosszú távú terveiben szereplő Echelon névre keresztelt rendszert. A szuperszámítógépekkel foglalkozó konferencia a zöldek számára fontos esemény, hiszen a vállalat minden erejével a HPC szerverek felé mozdul, és nem meglepő módon uralni szeretné ezt a piacot. Az SC10-en kiderült, hogy a szuperszámítógépek felépítése jelentős változás előtt áll. Az áttörést kezdeményező DARPA (amerikai Védelmi Minisztérium kutatásokért felelős részlege) és a résztvevő mérnökök jelenleg azon dolgoznak, hogy 2018-ra elkészülhessen az első exascale szintű, azaz 1 EFLOPS-nál is nagyobb teljesítményt kínáló rendszer. A számítási kapacitás első hallásra is borzalmasan magas, hiszen a jelenlegi leggyorsabbnak számító Tianhe-1A játékszernek tűnik mellette. Számszerűen a tervezett nagyvas majdnem ötszázszor gyorsabb az aktuális csúcstartónál, ami pokoli fejlődési tempót feltételez.

Az exascale szintű gép természetesen problémákat is felvet, ami különösen az idővel kapcsolatos. A rendszer 2018-ra a cGPU-k jelenlegi dizájnjával is elkészíthető, de a kiterjedését tekintve hatalmas lenne, továbbá az energiaigénye is a 100 megawattot ostromolná, ami még az elborult szuperszámítógépes mércével mérve sem barátságos érték – tekintve, hogy a Tianhe-1A 4 megawattal is beéri. A mérnököknek tehát radikálisan új elvekre kell építeni a jövő cGPU-ját. Ezen a területen vitathatatlan, hogy az NVIDIA rendelkezik a legnagyobb tapasztalatokkal. A vállalat Fermi architektúrára épülő lapkája a megcélzott területeken nagy sikernek örvend, hiszen a top500.org friss listája alapján a dobogós szuperszámítógépek esetében kettő masina az új generációs Teslára alapoz. Az SC10-et kihasználva Bill Dally be is mutatta az elképzelését, mely egyelőre csak tervezet szintjén létezik, vagyis bőven változhat a 7-8 év múlva esedékes megjelenésig. Az Echelon projekt alappillére egy olyan cGPU, ami dupla pontosság mellett 10 TFLOPS-os számítási kapacitást kínál. Az aktuális csúcstartó 0,5 TFLOPS körüli teljesítményéhez képest ez hatalmas ugrásnak számít, ám az NVIDIA ennél is tovább megy, ugyanis a fogyasztást is jelentősen redukálni kell. A jelenlegi Fermi architektúrában egy utasítás végrehajtása nagyjából 200 picojoule energiát emészt fel. Hogy ez kézzelfoghatóbb legyen, megjegyezzük, hogy egy joule lényegében egy másodpercig végzet munkát jelent egy watt teljesítménnyel. Rögtönzött fizikaóránk után térjünk is vissza az Echelon rendszerhez, aminél a célkitűzés a 10 picojoule energia felhasználása egy utasítás végrehajtásához. Az elképzelések tehát kellően extrémek ahhoz, hogy a jelenleg alkalmazott dizájn tökéletesen alkalmatlan legyen a megvalósításhoz.

A Bill Dally elmondása szerint a tervezet lapkában nyolc darab úgynevezett CUDA mag kerülne egy streaming multiprocesszorba, és mindegyik képes lenne négy darab utasítás végrehajtására dupla pontosság mellett. A chipben összesen 128 streaming multiprocesszor lenne, vagyis 5 GHz-es órajel mellett ki is jön a 10 TFLOPS-os számítási kapacitás. Ez persze csak az érem egyik oldala, ugyanis a chiphez egy kellően gyors memóriahierarchia is elkél. Az NVIDIA főtervezője szerint a gyorsítótárhoz 256 MB-os SRAM lenne a legmegfelelőbb, amely dinamikusan konfigurálható az igényeknek megfelelően. A cél az, hogy a szükséges adat a lehető leggyorsabban eljusson a feldolgozókhoz anélkül, hogy azt a gyorsítótár szintjein belül mozgatni kellene. A méretes SRAM-ot tehát több szintre érdemes felosztani, és a legalsó szinteket hozzá lehet rendelni az egyes magokhoz. Ezenkívül lehetőség szerint érdemes megosztani az adatokat a különböző lapkák között, vagyis kell egy nagysebességű kommunikációs csatorna is. A tervezet szerint a teljes dizájn cache-koherens, azaz a programozhatóság a lehetőségekhez mérten könnyű lenne. Itt alapvető változásokra van szükség, hiszen a többmagos rendszerek hatékony programozása napjaink legnagyobb problémája.

A DARPA egyébként nyár végén 25 millió dollárt utalt át az NVIDIA számára, hogy belekezdjen a tervezésbe. A zöldek mellett az Intel, a MIT és a Sandia National Labs vesz részt, természetesen ugyanezekkel a célkitűzésekkel. A DARPA tervei szerint 2014-re elkészülhet az első olyan rack prototípusa, ami 1 PFLOPS feletti teljesítményre képes 57 kilowattos energiaigény mellett. A 2018-re tervezet nagyvas ehhez hasonló blokkok százaiból épülhet majd fel.

Abu85

2010. november 9., kedd

2010. november 6., szombat

Textúrák szűrése

Miután felépítettünk egy 3Ds jelentett a virtuális világban el kell tudni döntenünk, hogy a képen megjelenő pixeleknek milyen színük legyen. A keresett színnek az alapja egy textúra térképen (texture map) található, ami egy 2D leképezése a textúrázott 3D világnak. A textúra térkép pixeleit texeleknek hívjuk. A nagy kérdés az, hogy melyik texelek határozzák meg a képernyőnk egyes pixeleinek a színét. A textúratér és a képernyő-koordinátarendszer közötti leképzés a textúratér egyes részeit nagyíthatja, más részeit pedig összenyomhatja. Az előbbi esetben nagyításról, az utóbbiban pedig kicsinyítésről beszélünk. Azért, hogy a problémát jobban megértsük, most képzeljünk magunk elé egy 1024×768-as felbontású képet, aminek a pixelein át, mint egy rácson keresztül szemléljük a 3Ds jelenetet.

A mintavételezés problémája

Belesünk egy lyukon át és amilyen színt látunk, az lesz a képpont színe. De mi van, ha több színes pontot (texelt) látunk a lyukon keresztül (ez az eset fordul elő gyakrabban)? Ha a térbeli alakzat, amire rálátunk a lyukon keresztül merőleges a rácsunkra akkor „kör” (négyzet) alakban látunk egy pixelcsoportot, ha nem merőleges (elég gyakran) akkor pedig „ellipszis” (téglalap) alakban látunk egy pontcsoportot. Ez azt jelenti, hogy a képernyőtérben egyenletes sűrűséggel kiválasztott pixel középpontok igen egyenlőtlenül mintavételezhetik a textúrát, amely végső soron problémákat okozhat. Ezért a textúra leképzésnél a mintavételezési problémák elkerülését célzó szűrésnek különleges jelentősége van. A textúra szűrés nehézsége abból fakad, hogy a textúratér és a képtér közötti leképzés nemlineáris. Például, ha doboz szűrést szeretnénk alkalmazni, azaz a pixel textúratérbeli képében kívánjuk a texeleket átlagolni, akkor szabálytalan, általános görbék által határolt területtel kell dolgoznunk.

Textúra szűrő eljárások

A szokásos eljárások ezt az általános területet egyszerű területekkel, például ellipszissel, négyszöggel, téglalappal vagy négyzettel közelítik. A leggyakoribb szűrési módok a következőek:
  1. Point Sampling:
    Egyszerűen kiveszi a középső pixelt, figyelmen kívül hagyva a többit és a "rácson keresztül látott" alakzat formáját. Ez a módszer kis memóriaigényű, de nem valami szép megoldás. Ha egy nagy objektum nagyon közel kerül a kamerához, akkor borzasztóan kockás képet eredményez, mivel több pixelhez is ugyanaz a texel tartozhat, ugyanazzal a színnel.
  2. Bi-linear Filtering:
    Négyzettel történő közelítés esetén egyetlen pixel színét úgy határozhatjuk meg, hogy megkeressük a pixel sarokpontjainak megfelelő textúratérbeli pontokat, előállítjuk a négy pontot tartalmazó legkisebb négyzetet, majd átlagoljuk a négyzetben lévő texelek színeit. A közeli objektumok így szépen elmosódnak (gyengülnek az élhibák és textúrazajok lásd AA), igaz ez csak egy mellékes hatás. Ennek a szűrésnek két hátránya van: négyzet (vagyis 2×2pont) formájú alakzattal dolgozik, ami az esetek többségében pontatlan (kamera irányára nem merőleges poligonok), valamint négyszeres sávszélesség igénye van a Point Samplinghoz képest.
  3. Tri-linear Filtering:
    A Mip-Mapping (lásd később) ötletét adja hozzá a Bi-linear-hoz. Mindkét Mip szinten végrehajtunk egy Bi-linear szűrést és a két értéket átlagoljuk. A memóriaigény megint duplázódik és még mindig négyzet alakzattal dolgozunk.
  4. Anisotropic Filtering:
    Az eddigi szűrési eljárások valójában csak arra voltak jók, hogy a közeli alakzatokat elmossák (ez valójában mellékhatás) a távoli alakzatok még mindig pixel összevisszaságok maradnak az alul mintavételezés miatt. A legjobb minőség akkor érhető el, ha minden egy rácspontból látható texelt felhasználunk a szín meghatározásához és figyelünk a textúratérképen látható alakzat formájára is. Persze ezek az eljárások nagyon komoly memóriaigénnyel rendelkeznek. Általában 16-32 texelt vesznek figyelembe pixelenkét és ügyelnek az alakzat elfordulására is. Anizometrikus szűrést többféleképpen meg lehet valósítani. Az egyik lehetőség a Rip-Mapping, ami egyfajta elforgatott Mip-Mapping. Nem csak az egyes Mip szinteket számolja ki a kártya, hanem bizonyos szögelforgatott textúrákat is. Ezeket az elforgatott textúrákat használja, miután megállapította az éppen renderelt poligonlap elfordulását a kamerához képest. Az eljárás gyors mivel nem kell minden pixelnél elforgatni a textúrát csak egyszer a Rip-mapok képzésekor, de nem teljesen pontos minden szögre.
Felhasznált irodalom:
  1. Dr. Szirmay-Kalos László, Antal György, Csonka Ferenc: Háromdimenziós grafika, animáció és játékfejlesztés
  2. http://vganfo.uw.hu/

2010. november 4., csütörtök

Megújul a GeForce GTX 460?

Már bizonyos, hogy érkezik a Geforce GTX 580, ám a termékskála az ünnepi rohamok előtt nem csak itt frissül. A gyártópartnerek jelentős problémákkal küzdenek a GeForce GTX 460 768 MB forgalmazása miatt, hiszen a termék ára a megjelenéskor bejelentett árcédulához képest mára jelentősen lecsökkent. Jobb helyeken már 160 dollárért elvihető egy alapórajelen működő kártya, ami a 130-140 dolláros áron kínált GeForce GTS 450 eladásaira nagyon kedvezőtlenül hat, hiszen az utóbbi termék érezhetően lassabb a nem sokkal drágább testvérmodellnél.
Az NVIDIA átgondolta a helyzetet és várhatóan november közepén lecserélik a 768 MB memóriával felszerelt GeForce GTX 460-as modelleket egy SE jelzésű változatra. Az újdonság már 1 GB-os GDDR5 szabványú fedélzeti memóriát kap, ami a marketingértékek szempontjából számottevő előrelépés, mivel a legtöbb vásárló többnyire a memória mennyisége alapján dönt két kiszemelt termék között. Itt a frissen bemutatott Radeon HD 6850-hez képest hátrányban volt a GeForce, amit természetesen korrigálni kellett. A GTX 460 SE továbbra is a GF104-es lapkára épül, ám az eddig megszokott 336 CUDA mag helyett 288 aktív egység lesz benne. A vállalat ezt úgy éri el, hogy a chipben található nyolc darab streaming multiprocesszorból kettőt letilt, ennek megfelelően a textúrázó csatornát száma is 48-ra csökken. A teljes szélességű memóriabusz miatt azonban pozitív változás is lesz, mivel az összes ROP blokk aktívan dolgozik, ami összességében előnyösen hathat majd a teljesítményre. A mag- és shaderórajel 650 illetve 1300 MHz-re változik, míg a memórialapkák effektív frekvenciája 3400 MHz lesz. A teljesítményről pontos adat nincs, de a paraméterek alapján nagyon valószínű, hogy ha nem is sokkal, de felülmúlható a 768 MB-os GeForce GTX 460 sebessége, így ki lehet szabni egy magasabb 175-180 dollár körüli árcédulát, ami már nagyobb differenciát eredményez a GeForce GTS 450-ekhez képest, vagyis a partnerek legfőbb problémája meg lesz oldva.

NVIDIA GeForce GTX 460 SE

A GeForce GTX 460 SE a fogyasztás tekintetében nem különbözik a 768 MB-os elődtől, sőt a termékek kiépítése is megegyezik, de ez nem lényeges, mivel a partnerek úgyis egyénileg tervezett megoldásokat jelentenek be. Az SE jelzés nélküli 1 GB-os GeForce GTX 460 minden bizonnyal megmarad a termékkínálat részeként, még akkor is, ha az új termék elhanyagolható mértékben lesz olcsóbb nála. Itt elképzelhető, hogy a gyártók a régebbi modell esetében csak a gyári tuningra fognak koncentrálni, mivel a referenciaparamétereket alkalmazó kártyák alig 10-15 dolláros differencián belül lennének. Lényegében csak a karácsonyi szezont kell kibírni, hiszen hamarosan érkezik a GF114-es lapka, aminek hála újra lehet gondolni az eddigi árazási politikát, és a meglehetősen problémás termékpozícionálásra megoldást lehet találni.

GeForce kvartett kivételes jellemzőkkel

Az NVIDIA partnerei folyamatosan jelentik be az újabbnál-újabb GeForce-okat a készletek gyorsabb eladása érdekében. Az új kártyák közül a Sparkle GeForce GTS 450 One az egyetlen olyan versenyző, amin a gyári tuning csak formális mértékben van jelen, ám a termék ettől még különleges, mivel a hűtése nem foglal el egyetlen bővítőhelyet sem. A GF106-os lapkával szerelt újdonság esetében a megszokott 192 CUDA mag és 32 darab textúrázó csatorna mellett 789, 1578 illetve 3760 MHz-es mag-, shader- és effektív memória-órajelre érdemes számítani. Az 1 GB kapacitású fedélzeti memória 128 bites buszt használ, és GDDR5 szabványú lapkákra épül.

Sparkle GeForce GTS 450 One

A DirectX 11-es API-t támogató vékony GeForce GTS 450 hátlapján két DVI és egy mini HDMI kimenet található. A termék várhatóan még novemberben piacra kerül, az árazásról azonban nincs pontos adat, de nem sokban térhet majd el az NVIDIA ajánlásától.
A Galaxy a vékony kivitel helyett az extrém tuningot tartotta szem előtt. A GeForce GTS 450 Hall of Fame Edition egy alaposan megrángatott GF106-os lapkát használ, amiben természetesen 192 CUDA mag és 32 darab textúrázó csatorna található, ám a mag-, a shader- és az effektív memória-órajel esetében 1000, 2000 és 4100 MHz-es értékeket állítottak be a tervezők, így a leggyorsabb GTS 450 címet biztosan kivívja.

Galaxy GeForce GTS 450 Hall of Fame Edition

A hűtést egy méretes alumíniumborda biztosítja, mely négy darab hővezető csővel dolgozik, az aktív hőelvezetésről pedig két ventilátor gondoskodik. A hátlapon a szokásos felállás található, vagyis két DVI és egy mini HDMI várja a kijelzőket. Az 1 GB-os GDDR5 szabványú fedélzeti memóriával ellátott kártya november végén kerül az üzletek polcaira, az árcéduláról azonban még nem nyilatkozott a gyártó.
A Gigabyte is a tuningot tartotta fontosnak, így érkezik a GeForce GTX 460 OC2 és a GeForce GTX 480 Super Overclock. Az előbbi megoldás GF104-es chipre épül, és a megszokott 336 CUDA mag illetve 56 darab textúrázó csatorna mellett 760, 1520 illetve 3600 MHz-es mag-, shader- és effektív memória-órajelet alkalmaz. Az 1 GB kapacitású fedélzeti memória természetesen 256 bites buszt használ, és GDDR5 szabványú lapkákra alapoz. A kigyúrt versenyző hűtését a WindForce 2X oldja meg, mely egy méretes, hővezető csövekkel tarkított borda két darab ventilátorral tálalva. A két DVI és egy mini HDMI kimenettel rendelkező kártya novemberben érkezik, az ára viszont egyelőre ismeretlen.

Gigabyte GeForce GTX 460 OC2

A felsőkategóriát a GeForce GTX 480 Super Overclock szeretné bevenni. A termék a valaha készített leggyorsabb GF100-as alapokra épülő kártya lesz, ennek megfelelően a fogyasztása is megér egy misét. A gyártó nem is bízza a véletlenre a hűtést, ugyanis a meglehetősen nehéz hűtőbordán három ventilátor dolgozik a stabil működés érdekében. A 480 CUDA maggal operáló megoldás mag-, shader- és effektív memória-óraleje 820, 1640 illetve 3800 MHz lesz, az 1,5 GB-os fedélzeti memória pedig GDDR5-ös szabványú. A tuningosok is megtalálhatják a számításaikat, mivel a kártyán két BIOS kapott helyett, így egy esetleges hibás frissítés könnyedén kezelhető.

Gigabyte GeForce GTX 480 Super Overclock

A Gigabyte izomkártyája már előrendelhető státuszban van, amennyiben hajlandóak a potenciális vásárlók az új generációs termékek megjelenése előtt, egy kifutó modellre áldozni nem kevesebb, mint 440 eurót.

2010. október 23., szombat

SlimDX9 07 - Material Alpha Blending

Az elmúlt SlimDX leckékben megismerkedtünk a fények, anyagok és textúrák adta lehetőségekkel. Láthattuk, hogy milyen egyszerű az alkalmazásuk és, hogy milyen gyönyörű grafikai hatások valósíthatóak meg velük. Az anyagok, illetve textúrák hozzárendelésével a felületek is élethűbb hatást keltenek. De még meggyőzőbbé válik a kép, ha az anyagokat, textúrákat és fényeket együtt alkalmazzuk. Ehhez mos az előző leckékben bemutatott ismereteket ötvözzük egy új projektben. Lássunk is hozzá.
Mivel anyagokat és textúrákat is használunk, vertexünk és vertexformátumunk megfelelően kibővül:
   [StructLayout(LayoutKind.Sequential)]
struct Vertex
{
public Vector3 Position;
public Vector3 Normal;
public Vector2 Texel;

public static readonly int Stride = Marshal.SizeOf(typeof(Vertex));
public static readonly VertexFormat Format = VertexFormat.Position | VertexFormat.Normal | VertexFormat.Texture1;

public Vertex(float vx, float vy, float vz,
float nx, float ny, float nz, float u, float v)
{
Position = new Vector3(vx, vy, vz);
Normal = new Vector3(nx, ny, nz);
Texel = new Vector2(u, v);
}
}
A fenti vertexformátúm a vertex, a felületi normális és a textúra koordinátákat tárolja el. A kocka vertexeinek megadásakor minden tag inicializásáról gondoskodni kell:

data = new Vertex[]
{
// elülső oldal
new Vertex(-1.5f, +1.5f, -1.5f, 0, 0, -1, 0, 0),
new Vertex(+1.5f, +1.5f, -1.5f, 0, 0, -1, 1, 0),
new Vertex(-1.5f, -1.5f, -1.5f, 0, 0, -1, 0, 1),
new Vertex(-1.5f, -1.5f, -1.5f, 0, 0, -1, 0, 1),
new Vertex(+1.5f, +1.5f, -1.5f, 0, 0, -1, 1, 0),
new Vertex(+1.5f, -1.5f, -1.5f, 0, 0, -1, 1, 1),
…

Az alkalmazott anyagtulajdonságokat a SetupMaterial(), a textúrákat pedig a SetupTexture() metódusban állítjuk, ill. töltjük be. A fényforrás beállításáról a SetupLight() metódus gondoskodik. Ennek eredményeként a képernyőn, három forgó kockát láthatnánk, amelyek a megadott anyagtulajdonságoknak megfelelően verik vissza a fényt. Igen, ennyi az egész, de még nem érdemes megállni…

Anyag és alfa keverés

Az alfa keverésről már írtam az OpenGL leckesorozatban, az elv itt is ugyan az: a színeket RGBA formátumban kell megadni ahol is az (A) érték szolgál alfa-csatornaként. Az alfa-csatorna értéke azt mutatja, hogy a létrehozandó képpont színéhez milyen arányban járul hozzá a forrás pixelének színe. Szerencsére az alfa keveréshez kényelmes függvényeket biztosít számunkra a DirectX API. Első lépésként engedélyezni kell az alfa keverést:

device.SetRenderState(RenderState.AlphaBlendEnable, true);

Azt szeretnénk, hogy anyagunk színe érvényesüljön, ezért beállítjuk az anyagot mint a diffúz fényvisszaverődés forrását:

device.SetRenderState(RenderState.DiffuseMaterialSource, true);

Ezután beállítjuk az első textúramegjelenítés szakasz alfa műveletét, amely a TextureStage.AlphaArg1 értéket fogja használni. Esetünkben ez a diffúz komponens, tehát az anyag színe:

device.SetTextureStageState(0, TextureStage.AlphaArg1, TextureArgument.Diffuse);
device.SetTextureStageState(0, TextureStage.AlphaOperation, TextureOperation.SelectArg1);

Végül az alfa keverés módszerét kell beállítani. A példában a következő képletet fogjuk megvalósítani:

szín = forrás_szín × forrás_alfa + cél_színe × (1 - forrás_alfa)

Ugyanez a SlimDX nyelvére fordítva:

device.SetRenderState(RenderState.SourceBlend, Blend.SourceAlpha);
device.SetRenderState(RenderState.DestinationBlend, Blend.InverseSourceAlpha);

Az anyag diffúz komponensének alfa értékét futás alatt folyamatosan fogjuk változtatni egy szinusz függvény segítségével a DrawCube() metódusban (lásd forráskód). A végeredmény pedig itt látható, az ablakban három forgó kockát csodálhatunk, amelyek fokozatosan elfakulnak, majd újra megjelennek.

Anyag, fény, textúra, és alfa keverés...

A teljes forrás itt érhető el:

DOWNLOAD

A bejegyzés megírásában nagy segítségemre voltak Nyisztor Károly DirectX-el kapcsolatos könyvei.

2010. október 19., kedd

Így fognak kinézni az AMD új Radeon HD csúcskártyái

Bár az AMD már korábban bejelentette, hogy ezen a héten piacra dobja majd őket, mindeddig nem lehetett tudni, hogy hogyan is fognak az új Radeon HD 6850 ill. 6870-es kártyák kinézni. A cég azonban hétfőn végre eljuttatta a sajtóhoz az első fotókat a következő generációs kártyáiról, amelyeket így végre mi is be tudunk mutatni mindenkinek.
A képek megerősítik, hogy az új csúcskártyák nem kevesebb, mint összesen 5 (!) darab különböző videókimenettel fognak rendelkezni, amelyek között két DVI és egy HDMI csatlakozó mellett az új, modernebb technológiát képviselő DisplayPort Mini kapukból is megtalálható lesz kettő. Utóbbiak használatához ugyanis valószínűleg konverter lesz majd szükséges a legtöbb konfigurációban, de jelenlétük biztosítja, hogy kiváló minőségben jusson el a jel a monitorokhoz akkor is, ha azok több méterre helyezkednek el a géptől.
Természetesen mindkét kártya dupla PCI-Express helyet igényel majd, ráadásul a nagyobb testvér 6870-es a tápegységtől is két darab, külön sínen lévő 6 pólusú csatlakozót követel majd a megfelelő energiaellátás biztosításához. Kisebb testvére, a 6850 ugyanakkor szerényebb igényekkel lép fel, és egyetlen extra PCI tápcsatlakozóval is megelégszik majd, így a nem feltétlenül legcsúcskategóriásabb tápok ill. egy második táp a házba szerelése nélkül is is esélyes lesz egy kétkártyás konfiguráció összeállítása belőle.
Az új DirectX 11-es Radeon HD 6850 és HD 6870 hivatalosan pénteken fog érkezni - árukra vonatkozó információkat is ekkor lehet majd megtudni róluk.

GeForce GT 440 - olcsó Fermi videókártya az Nvidia-tól

Az Nvidia az elmúlt hét végén csendben piacra dobta új, GeForce GT 440 típusjelű videókártyáját. A Fermi generációból származó új kártya a cég termékkínálatának gyakorlatilag legolcsóbb tagját képezi, amely azonban ennek ellenére igen szép grafikai teljesítményt bocsát az alkalmazások rendelkezésére.
Az elsősorban csak alkalmi játékosoknak szánt kártya lelkét egy GF106 típusjelű, 144 feldolgozóutas processzor képezi, amely saját maga 594 MHz-en fut, és egy 192-bites vezérlőn keresztül éri el az akár 1800 MHz-es frekvencián pörgő GDDR3 grafikus memóriát. Utóbbiból a leggyengébb változaton másfél, míg a legerősebben 3 GB-nyi kap majd helyet.

Nvidia GeForce GT 440

A kártya támogatja az összes manapság elvárt grafikus technológiát, beleértve a DirectX 11-et, a Shader Model 5.0-t, az OpenGL 4.0-t, de a Blu-ray videók dekódolása és lejátszása sem jelent problémát számára, sőt, maximum kétutas SLI konfigurációba is kapcsolható. A már elavultnak tekinthető D-Sub mellett DVI és HDMI csatlakozóval is ellátták, így gyakorlatilag bármilyen monitorhoz csatlakoztatható - utóbbi port pedig a HDCP-t is támogatja, így a jogvédett nagyfelbontású tartalmak átvitele is megoldott rajta keresztül.
Az Nvidia GeForce 440 kevesebb mint száz dollárba - azaz, húszezer forintba - kerül majd; ugyanakkor a kártya kiskereskedelmi forgalomban egyelőre nem lesz kapható, hanem mindössze OEM-ek vásárolhatják majd meg előszerelt PC-ikbe történő beépítésre.

2010. október 17., vasárnap

Az északi-irány meghatározása a „bot és árnyék” módszerrel

A ember már évezredekkel ezelőtt rájött, hogy a Nap szabályos járását követi az árnyékok változása is. A földbe leszúrt karó árnyéka reggel hosszan elhúzódva nyugat felé mutat. Ahogy a Nap emelkedik az égen az árnyék úgy rövidül, és iránya egyre inkább észak felé fordul. Délben a bot árnyéka a legrövidebb, és északi irányú, délután kelet felé fordul. Ahogy a Nap ereszkedik égi pályáján, úgy nő meg az árnyék hossza is. Napnyugtakor az árnyék kelet felé mutat…

A fentiek alapján bármikor meg tudjuk határozni az északi irányt, csak egy bot kell hozzá. Szúrjunk le a sima földbe egy kb. fél méteres, egyenes botot. A bot köré rajzoljunk egy olyan kört, amelynek sugara megegyezik a bot árnyékának hosszával. A bot árnyékának és a körívnek a metszéspontját jelöljük meg egy kővel. Ahogy a Nap halad a pályáján, az árnyék hossza is változik. Amikor az árnyék hossza ismét pontosan a kör sugarával megegyező hosszúságú lesz, akkor az árnyék körívvel alkotott metszéspontját ismét jelöljük meg egy kővel. A leszúrt botot a két kővel összekötő egyenesek szögfelezője az északi féltekén a déli, a déli féltekén pedig az északi irányt mutatja. Természetesen ezek ismeretében már az kelet-nyugati irány is könnyedén meghatározható.


Ennek meghatározására azonban ismert egy másik módszer is, amely ugyancsak a bot-árnyék módszert alkalmazza. Ehhez a sima földbe le kell szúrnunk egy egyenes botot, amely kb. 1 m magas. Tegyünk az árnyék végére egy követ. Majd kb. 15 perc elteltével ismét jelöljük meg a bot árnyékának végét egy kővel. A két követ összekötő egyenes jelöli ki a nyugat-keleti irányt. Ebből az irányvonalból valamint a napszak és azon ismeret birtokában, hogy a Nap keleten kel, nyugaton nyugszik, megállapítható, hogy merre van kelet ill. merre van nyugat. Az észak-déli irány természetesen erre merőlegesen szintén meghatározható.